Arrabona - Múzeumi közlemények 45/2. (Győr, 2007)

Tóth Imre: Képviselőválasztások Sopronban a XX. században

TÓTH IMRE KÉPVISELŐVÁLASZTÁSOK SOPRONBAN A XX. SZÁZADBAN A törvény a „vidéki", vagyis a korábbi nyílt, egyéni kerületekben is bevezette a lajstromos szavazást; így ezekben az egyéni jelöltek mellett most a megyei listákra is le kellett adni a voksokat. Az itteni „kétszeres szavazás" elsősorban a szélsőségek felé jobban hajló főváros és nagyvárosok választói ellen irányult. További korlátozást jelentett a már említett választási biztosíték bevezetése is. A kaució, melynek összege legalább 2000 pengő volt, komoly szűrőként működött, hiszen könnyen elveszhetett, ha az egyéni jelölt nem tudta megszerezni az érvényes voksok egynegyedét, vagy listán a mandátumhoz szükséges szavazatok felét. Ennek tudható be, hogy a szociáldemokrata párt, a korábban is titkosan szavazó kerületek mellett, mindössze három megyében állított listát, és a 135 egyéni kerületből is csak nyolcban (!) indított jelöltet. Ahol tehát előzetes támogatottságuk nem érte el a megfelelő mértéket, ott tartózkodtak a részvételtől. (Hubai 1998b, 116.) Az ajánlások számát az előzőekhez képest jóval alacsonyabban limitálták, de a résztvevő pártoknak eltérő feltételeket szabtak. Ez a törvényszakasz úgy igyekezett a fő veszélyként számon tartott szélsőjobboldal lehetőségeit korlátozni, hogy különválasztotta az országos és nem országos pártokat. Az előbbieknek elegendő volt a szükséges ajánlások felét (egyéni kerületben 500, lajstromosban 1500 aláírás) öszszegyűjteni. A választások új vonása volt a zsidók szavazati jogának korlátozása is. A zsidónak minősülő állampolgárok számára a választási procedúrát jelentősen megnehezítették és meghosszabbították. A második zsidótörvény rendelkezéseivel különösen aktív választójogukat korlátozták. A törvény zsidók képviselővé választását csak abban az esetben engedélyezte, ha felmenőik 1867. december 31. után Magyarországon születtek, és azóta is folyamatosan itt éltek. A parlament feloszlatásakor megjelent miniszterelnöki rendelet a passzív választójogra is kiterjesztette a korlátozásokat. A választói névjegyzékben szereplő zsidók kötelesek voltak megjelenni a városházán, és ha élni kívántak szavazati jogukkal, saját, valamint szüleik születési és házassági anyakönyvi kivonata mellett, a rendőrségi bejelentőhivatalban beszerzett, egyhelyben lakásukat igazoló okmányt kellett bemutatniuk. A megnehezített eljárás és az idő rövidsége miatt Sopronban a 800 jelentkező zsidó közül — a Soproni Hírlap szerint — mindössze nyolcvanan kívántak élni jogaikkal.

8 Hatalomgyakorlás a második világháború után (Sopron képviselete 1945-1989) A második világháborút követően jelentősen megváltozott Magyarországon a törvényhozói hatalom jellege, létrehozatalának és működésének gyakorlata. A korábbi rendszer összeomlása magában hordozta egy demokratikusabb politikai rendszer kialakulásának lehetőségét. E tekintetben átmenetinek tekinthetjük az 1944 végén megszerveződött Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulását, melynek tagjait a pártok „bemondott" taglétszáma alapján behívással, illetve „közfelkiáltással" választották ki. A „választás" a Magyar Kommunista Párt (MKP) nagyarányú győzelmét hozta. Az 1945 áprilisában és júliusában kiegészített Nemzetgyűlésbe egyébként Sopronból az országos arányoktól jelentősen eltérő módon öt kisgazda és csupán egy kommunista képviselő került be. 111