Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Tóth Vilmos: Budapesti temetkezőhelyek győri vonatkozású síremlékei

TÓTH VILMOS BUDAPESTI TEMETKEZŐHELYEK GYŐRI VONATKOZÁSÚ SÍREMLÉKEI dáré Pátzay Páltól. Az ötvenes évektől azonban Farkasrét lett a fővárosi síremlékművészet legfontosabb helyszíne. Itt található például Radnai Béláné síremléke, Medgyessy Ferenc műve 1950-ből (később Radnai Bélát is ide temették). E mű első, Medgyessy elképzeléséhez közelebb álló változata saját sírja fölé került 1959-ben (a Kerepesi úti temetőbe), később több példányát állították fel köztéren is. A Farkasréti temetőben található Csányi Károly síremléke (Ohmann Béla domborműve vei), Kassák Lajosé (egyik saját képarchitektúrájának térbeli változata Vilt Tibortól) vagy Kovács Margité (tervezője Kass János). Kerényi Jenő sírjára saját munkája, egy eredetileg 1972-ben készült, kisméretű korpusz került. Vasilescu Jánosné síremléke, amely ma már férje nyugvóhelyét is jelzi, Deim Pál alkotása 1990-ből. A Rákoskeresztúri temető legfontosabb és legismertebb része kétségtelenül a két 1956-os parcella. Közülük a 300-as számúban, ahol Földes Gábor is nyugszik, a hazai síremlékművészet legtöbbet elemzett és vitatott, korszakos jelentőségű alkotása található: Jovánovics György 1992-ben felavatott avantgárd mártíremlékműve. A fővárosi temetők győri vonatkozásai kapcsán nem hagyható említés nélkül Borsos Miklós számos maradandó értékű funerális alkotása.

8 Négy kiemelkedő jelentőségű munkája került a Kerepesi úti temetőbe 1960 és 1970 között: Krúdy Gyula síremléke, amelyen negatív faragású szellemalak, az író világát felidéző ködlovag-figura látható, Karinthy Frigyesé, melynek gyászoló figurája Borsos korábbi siratóasszony-ábrázolásaihoz kapcsolódik, Heltai Jenőé, amelyen egyik jellegzetes motívuma, a stilizált madáralak jelenik meg (kisplasztikái változata a győri életmű-kiállításon látható), valamint Nagy Balogh Jánosé, amely egy önarcképet fogalmaz újra. A Farkasréti temetőbe tizenkét munkája került, ebből egy ma már nem található meg: a báró Hatvány Károly sírjára került, Orpheuszt és Eurüdikét megjelenítő dombormű felavatása után nem egészen egy évvel, Budapest második világháborús ostroma során megsemmisült. Első budapesti temetői szobrát is Farkasrétre, Gulácsy Lajos sírjára készítette 1941-ben: a rézdomborítás az Önarckép ciprusokkal című Gulácsy-művet dolgozza fel. Legismertebb farkasréti műve az 1988-as hazatemetéskor felállított Bartók-síremlék fekete gránitfigurája: két zeneszimbólum, a madár és a lant összekapcsolódása. A szobor első, mészkőből faragott változata Győrött került köztérre 1979-ben, Bartók Béla emlékműveként. A Berda József sírján látható, Főnix (vagy Tűzmadár) néven ismert alkotás hasonló módon kapcsolódik Győrhöz: eredeti példánya a Magyar Ispita udvarán kapott helyet. Az életmű emblematikus darabjainak egyike, a Napbanéző (melynek egyik példánya a győri kiállításon látható) Ubrizsy Gábor emlékeként került sírra. Gyurkovics Mária sírszobra az énekesnőt a nevével legerősebben összeforrt szerepben, a Rigoletto Gildájaként örökíti meg. Közvetlenül mellette áll Ferencsik János sírján Apollón bronzalakja. Zelk Zoltán síremlékén a Sirály című verset felidéző madárszobor látható, Petényi Gézáén pedig egy gyermek alakja. A hiánynak, az elmúlásnak, a nemlétbe való átmenetnek a Krúdy-síremlékhez hasonló ábrázolása kapott helyet Genthon István síremlékén. Apósa, Kéry János sírjára a Bánat című dombormű került, a Hajnal című relief pedig Borsos Miklós és Kéry Ilona farkasréti sírján kapott helyet. Borsos mintázta Semmelweis Ignác jelenlegi sírszobrát is, az Anya gyermekével című alkotás azonban eredetileg, 1963-ban nem síremléknek készült: Semmelweis hamvait csak két évvel később helyezték el mögötte, tabáni szülőháza, a mai Orvostörténeti Múzeum falában (miközben korábbi síremléke a Kerepesi úti temetőben maradt).

9 347