Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)
Tanulmányok - Fényes Gabriella: Sopron római kori fürdője az Orsolya tér 3. szám alatt
FÉNYES GABRIELLA SOPRON RÓMAI KORI FÜRDŐJE AZ ORSOLYA TÉR 3. SZÁM' ALATT 9 A tubulatiot üreges téglákból, tubulusokból vagy tegula mammatakból, valamint ezek különböző változataiból készítették. Az üreges fal egyes elemeit habarcsba nyomva illesztették a falhoz, de terrakotta pöckökkel vagy vaskapcsokkal is rögzíthették. (Yegül 1992, 363.; Nielsen 1993, 15.) 10 Soproni Múzeum ltsz.: 67.5.5. 11 A rajzokat közölte: Kiss 1994, 6-7. kép, 22., a fal egy kis kváderköves részlete II. tábla 3. képén látható. 12 Soproni Múzeum ltsz.: 67.5.134., 67.5.83. 13 Soproni Múzeum ltsz.: 67.5.84. 14 Soproni Múzeum ltsz.: 67.5.135. 15 Soproni Múzeum ltsz.: 67.5.86., 67.5.98. 16 Kiss 1994, 23. Sajnos az ásatási dokumentációban sem fénykép, sem rajz, sem leírás nincs arról, hogy a praefurnium csatornák és a külső félköríves fal hogyan viszonyultak egymáshoz. 17 Aquincumban a nagy közfürdő tepidariumAnák szintén kettős apszisa van, de ez egy azonos rendeltetésű apszis két különböző idejű megoldása, tehát alapvetően más építészeti elgondolás. (Hampel 1890, 56-60.; Hajnóczi 1974, 69-70.) 18 Ilyen például a timgádi északi és déli nagyfürdő, fejlett változata a trieri Barbara fürdő. (Yegül 1992, 371.) 19 Ezek Radnóti Aladár 1950-es és Tomka Péter 1970-es leletmentő ásatása során kerültek elő: Póczy 1971, 95-96. 20 A korai caldariumok mint például a pompeii Stabiaei fürdő férfi caldariuma, téglalap alakú, dongaboltozattal fedett helyiségek. Egyik végén a teljes szélességet kitöltő alveus, másik végén az apszisban (schola labri) mosdótál (labrum) van. így Vitruviusnál: Vitr. V 10, 4, továbbá általánosan: Blümmer 1911,424-425.; Mau 1896,2750-2751.; Mau 1897,1346.; Heinz 1983,32., Nielsen 1993,156., Weber 1996, 56-59.; Pompei Stabiaei fürdő: Eschebach 1979, 69-70. A fürdőépítészet fejlődése során ez utóbbit is medence váltotta fel, sőt a caldarium további medencével bővült, így legáltalánosabb típusa három oldaláról nyíló téglalap alakú fülkében vagy apszisban elhelyezett aivei-vel rendelkezik: Nielsen 1993,156. Emellett nagy téglalap alakú, egy sor medencével rendelkező, továbbá kerek vagy polygonális caldariumok is előfordulnak. 21 Például a carnuntumi polgárvárosi fürdő caldariumának (53. helyiség) és a „Palastruine" caldariumának hypocaustum terében van ilyen osztófal: Swoboda-Milenovic 1955, 35.; Jobst 1984, 137-143. 22 Az apodyterium is általában négyszögletes, viszonylag nagy alapterületű helyiség, benne padok, polcok és falifülkék (talán elzárható szekrények is) voltak a ruha tárolására. (Nielsen 1993,153.; Weber 1996, 55.) 23 Lőrincz Barnabás szerint 97-101 között már Brigetioban: Lőrincz 1975, 343-350. 24 Szilágyi 1933, 20. Gömöri János 1982-ben Harkán a Kányaszurdékban 3 téglavető kemencét tárt fel, amelyeket szerinte talán egy legio vexilatioja működtetett: Gömöri 1986, 387., 79. lábjegyzet. 25 Szilágyi 1933, 19., 59., 60., XIV. tábla, Sopronból is XIV. tábla 163. 26 Kiss 1994, 27. CFRI bélyegtípus Szilágyi János katalógusában szerepel, ő Frigeridus dux-hoz kötötte. Keltezése 374-375, lelőhelye a Duna-kanyar. Szilágyi 1933,100., XXIV tábla 49. 27 Kiss 1994, 27. Ugyanitt egy állattalpforma bélyegzőt is említ. 28 Bécsben a Hoher Markt 3. sz. alatt tárták fel a legiotábor fürdőjének egy részét, amelyet a bélyeges téglák alapján a legio XIV Gemina épített (106-114-es vindobonai tartózkodása idején), majd a markomann háborúk után a legio XGemina építette újjá. A feltárás során a fürdőnek csak kis része vált ismertté, így alaprajza összehasonlításra nem alkalmas: Neumann 1967, 27-38. Carnuntumban a canabae fürdője világos építészeti koncepció nélkül a helyiségek halmazából áll, keltezése és a helyiségek funkciója is kérdéses. A polgárvárosi fürdő II. századi, de a scarbantiai fürdő feltárt részétől eltérő alaprajzot mutat. A „Palastruine" csak a II. század végén épült ki: Jobst 1984,105., 144-147., 137143. Brigetioban a legiotábor délkeleti sarkában volt a katonai fürdő, de a tábor alaprajzába jelölt egyszerű vázlaton kívül erről nincs több információm: Barkovics-Borota, 1886, 392-397. 29 Póczy 1967, 140-150.; a Borostyánútról Póczy 1971, 96. 83
