Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Fényes Gabriella: Sopron római kori fürdője az Orsolya tér 3. szám alatt

ÂRRABONA 2007. 45 / 1. TANULMÁNYOK tegula mammata, vagy tegula hamata rögzítésére szolgáltak.

9 Ezek a leletek arra utalnak, hogy a tepidarium is „falfűtéses" volt. A falfestésből csak egy sárga freskótöredék maradt fenn.

10 2.3. Az O pincerekeszben feltárt fűtött helyiség Az antik fürdő részben a mai O pincehelyiségbe eső IV. helyisége a feltételezett caldariumtól keletre található. (1. kép) Nyugati fala részben kváderkőből, részben törtkőből épült és minimum 95 cm széles. Erről a falról Kiss Ákos dokumentációjában két rajz maradt fenn.

11 A fal hosszának közepén nagy beépített küszöbkő található. Északi részén 40 cm széles és 45 cm magas boltozott nyílás van. Ez a fal mindenképpen egy korábbi épülethez tartozott, hiszen a helyiség déli fala a küszöbkőhöz csatlakozik, tehát ennek szerepe a (jelenlegi) fürdő épületében már nem lehetett. Ugyanerre utal az is, hogy a kis boltozatos nyílás előtt közvetlenül hypocaustum oszlop áll és részben takarja a nyílást. Ennek a falnak a tájolása is eltér a fürdő többi falának a tájolásától. Az O pincehelyiségben lévő fürdőhelyiség szintén padlófűtéses volt. A lebegő padlót részben a már ismert téglából épített hypocaustum pillérek tartották, részben égetett agyag hengerek, amelyeket terrazzoval töltöttek ki. Sőt vannak olyan oszlopok is, amelyeket terrazzoból öntöttek. (Kiss 1994,

1. tábla, 1. kép.) A hypocaustum oszlopok 65 cm magasak, 22 cm átmérőjűek és két egymás felett kisebbedő, négyzetes téglából készített talapzaton állnak. Ezek a monolit oszlopok a magas hőmérsékletnek kevésbé álltak ellen, talán ez az oka, hogy sűrűbben is állnak itt, mint a hypocaustum pillérek a többi helyiségben. A hengeres cserép oszlopok ilyen felhasználása különös. Az is elképzelhető, hogy eredetileg talán nem is erre a célra készültek, hanem például kéménynek szánták őket, de esetleg túl sokat hoztak belőlük, így a felesleget hypocaustum oszlopként használták fel. A

IV. helyiség közvetlenül fűtött volt, praefurniuma a déli oldalról csatlakozott. A fűtőtér falainak a tájolása azonban némileg eltér a fürdő tájolásától, a fűtőcsatorna falai ferdén, kb. 75 fokos szögben csatlakoznak a déli falhoz. Ennek a helyiségnek a törmelékéből négy darab, egyszínű vörös freskótöredék,

12 egy halványlila

13 és egy kis bordó-fehér falfestmény darab

14 maradt fenn. Ez utóbbi sarkos kialakítású, ajtó- vagy ablaknyílásnál, esetleg falfülke sarkánál lehetett. Ugyanebből a helyiségből üvegtábla töredékeket is ismerünk, amelyek arra utalnak, hogy ez a helyiség üvegezett ablakon keresztül közvetlen megvilágítást is kapott.

15 (7. kép) 2.4. A kiszolgálóhelyiségek Az apszis falát kívülről még egy, némileg vékonyabb fal kíséri. A két fal szűk folyosót zár közre, amelynek terrazzoval borított padlója mélyen, a mai pinceszinttől mért 2 m mélységben került elő. A belső fal alapozása ehhez képest még -60, a külsőé -27 cm mélyen van. A kettős ív északi oldalát 1x1,2x1,5 méter nagyságú kövek alkotják, a külső ív belső felülete gondosan fugázott. A feltáró szerint „a kettő között jártak". A nagy külső körív tetején a mai P pincehelyiségben boltozatindítás maradt fenn. A külső körívtől délnyugatra a mai pinceszinttől számított -64 cm mélységben szabályosan rakott római kori téglapadló részlete került elő, amely dél felé terrazzo szinttel folytatódott. A padlószint a külső körívtől enyhén lejtett. Az ásató szerint az épület—legalábbis fő rendeltetési korában — ezzel a külső körívvel zárult.

16 Erről a részről kevés dokumentáció áll rendelkezésre, de Kiss Ákos leírása és a vázlatok alapján elképzelhető, hogy a ket74