Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Muzeológia–Közművelődés - Kristóf Lilla Alida: A Magyar Tudomány Napja Győrben

ARRABONA 2007.45/1. MUZEOLÓGIA - KÖZMŰVELŐDÉS A MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA GYŐRBEN 1825. november 3-án az országgyűlésen gróf Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására, ezért 1997 óta ezt a napot, az MTA kezdeményezésére, a Magyar Tudomány Napjaként ünnepeljük. Ebből az alkalomból az oktatási, tudományos vagy kulturális intézetek programokat szerveznek, nemcsak a szakmának, hanem lehetőség szerint a nagyközönségnek is. Előadások, kiállítások, konferenciák közül válogathatnak az érdeklődők. Győrben 2006-ban egy kicsit más programot ajánlottunk, mint az elmúlt években. A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága kezdeményezésére és szervezésében egy együttműködési megállapodási dokumentumot írt alá több neves hazai intézet Győrben, a Xántus János Múzeum dísztermében. Az aláírt együttműködési megállapodás több tudományterületet átfogó, közös kutatások megvalósítására létrejött, intézmények közötti egyezmény. A megállapodás célja az volt, hogy a kutatók között már jól működő együttműködést közös elhatározással intézményi szintre emeljük. Szellemi és instrumentális erőforrásaink egyesítése és megfelelő szervezése hatékonyabb hátteret biztosíthat tudományos kutatásainkhoz, illetve jobb esélyt nyújthat a hazai és az uniós pályázatok elnyeréséhez. A megállapodás már folyamatban lévő projektekre (például a váci múmiák kutatására, vagy a különböző korokból származó, kóros elváltozásokat mutató humán csontvázmaradványok paleoradiológiai és paleopatológiai vizsgálataira), illetve tervezett kutatási projektekre vonatkozott. Utóbbiak közé tartozik például a különböző módon fennmaradt emberi maradványok szövettani és DNS-vizsgálata, vagy Széchényi Pál kalocsai érsek múmiájának természettudományos vizsgálata. Talán az egyik legizgalmasabb és legösszetettebb kutatás az arcrekonstrukció módszertani fejlesztése. Arcrekonstrukciós kutatásunk célja, hogy feltárjuk az arccsontok és az arc lágyrészeinek morfológiai variációi közötti összefüggéseket, majd ezen összefüggéseket alkalmazva finomítsuk a plasztikus arcrekonstrukció módszerét, illetve háromdimenziós arcrekonstrukciós szoftvert fejlesszünk ki. Célunk volt továbbá, hogy eredményeink tesztelésére plasztikus és háromdimenziós arcrekonstrukciókat készítsünk 429