Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - S. Cserey Éva: Magyary József (azelptt Dauchauer Ferenc) cserépkályha-edénygyárának története

S. CSEREYÉVA MAGYARY JÓZSEF CSERÉPKÁLYHA-EDÉNYGYÁRÁNAK TÖRTÉNETE A Minta-könyv első lapja a fűtéssel, esetleges vidékre szállítással kapcsolatos útmutatást közöl. A második oldalon a Helyrajz megjelöli a kályhák, tűzhelyek esetleges elhelyezését. A következő 6 lap kerti díszek, oszlopok ábráit közli. Ez után 76 számmal ellátott ábra következik. Az 1., 4., 5., 2., 3. ábra a korábbi —1883as — mintakönyvből átvett mintákat mutatja be. A 6-58. számig a kétféle méretű, díszítésű, középpárkányos, zsákkályhák variációja látható. Az 59-64 a kandallós-kályhák sora, 65-70-ig kandallók, 71-74-ig extra kandallós-kályhák, 75-76. tűzhelyek rajzát mutatja be. A leírtak alapján a győri kályhásmesterség XIX. századi történetének egy hiányzó láncszemét igyekeztünk ismertetni, és közzétenni. A győri Mayr Gyula órásmester birtokában lévő levelezés, írás segítségével képet alkothattunk anyósa, özv. Dachauer Ferencné üzletének, műhelyének eladásáról, bérbeadásáról. Büszkén említették üzletük régi, 150 év óta a helyén történő folytatását,

11 amelyet az alapító Magner Károly és utódai vezettek. Továbbá bemutattuk az üzletet megvásároló Magyary József első, a Pápai Lapok mellékleteként 1889-ben megjelent Árjegyzékét. A fejlődésnek indult gyár tulajdonosa 1903-ban egy nagyméretű, bővebb Minta-könyvet rendezett sajtó alá. Gyára az 1930-as évekig állt fenn. Ennek további sorsáról a Dachauer üzlet gyár Árjegyzékéről pontosabb adatokat csak további kutatások eredményezhetnek. JEGYZETEK 1 Adatok Esztergom 19-20. századi kályhásiparáról, kályhaemlékeiről. (Megjelenés előtt az Esztergom, Balassa Bálint Múzeum kiadványában.) 2 A leírt „legutóbbi árjegyzék" szerint Dachaueréknek is volt Árjegyzéke, amelyet ez idáig nem ismerünk. 3 Az üzlet eladása mellett szerepel egy lakás is a „Rácz" utcában, amely szobából, konyhából, mázaskamrából, kocsiszínből, pincéből, „meghatározott hozzátartozó" padlásból állt. 4 Dachauerék is hivatkoznak a saját Árjegyzékükre. 5 Újvárosban volt a lakás, tartozékaival együtt. 6 A belvárosi üzlet (az 1903-as Mintakönyv szerint) az Árpád u. 22. szám alatt volt. 7 Magner Károly üzletét csak a 18. század második felében alapíthatta, mivel polgárjogot 1759. szeptember 19-én nyert. Erre vonatkozó adat: „Carolus Magner Vienna, figulus, catholic" Található: „Album Dominorum Civium Liberae ac Regiae Civitatis Jauriensis" 1743-1838-ig terjedő kötetében. 8 A közlésre Katona Imre hívta fel a figyelmemet. A kép közlését az Országos Széchényi Könyvtár támogatta. 9 Ezt az Árjegyzéket használta Esztergomban Magyary László is, megjelenésétől kezdve 1893-ig, amikor saját nevével címeztette az Árjegyzéket, a korábbi tartalom (ábrák etc.) meghagyásával. 10 A magyaróvári és budapesti lerakatról bővebb ismereteink nincsenek. 11 Az üzlet 150 éves hivatkozása téves, mivel a Bécsből eljött, Győrben letelepedni kívánó „Carolus Magner" polgárjogot csak 1759-ben kapott. így a Mintakönyvben szereplő 1727-es alapítási év téves, mert ez csak később, a polgárjog elnyerése után volt lehetséges. 1903-ban a „cég" így csak 124 éves múltra tekinthetett vissza. 7. kép Magyary József mintakönyvének címoldala (Győr, 1903.) 421