Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - S. Cserey Éva: Magyary József (azelptt Dauchauer Ferenc) cserépkályha-edénygyárának története

S. CSEREY ÉVA MAGYARY JÓZSEF CSERÉPKÁLYHA-EDÉNYGYÁRÁNAK T

ÖRTÉNETE S. Cserey Éva MAGYARY JÓZSEF (AZELŐTT DACHAUER FERENC) CSERÉPKÁLYHA-EDÉNYGYÁRÁNAK TÖRTÉNETE Hálás szívvel és szeretettel emlékezem meg „Jenéi Franciról", a kollégáról és jó barátról, Győr múltjának kiváló ismerőjéről. Nemcsak okos, hasznos tanácsokkal látott el, hanem elvitt és összeismertetett régi iparosokkal, családokkal, akiktől sok hasznos történetet, adatot tudhattam meg. így jutottam el Mayr órásmester üzletébe is; a nála lévő megőrzött levelek, dokumentumok megismerése nélkül ezen tanulmány se születhetett volna meg. 2006-ban volt 40 éve, hogy a Xántus János Múzeum pincéjében Győr város megmaradt antik kályhaemlékeinek bemutatásával emléket kívántunk állítani a város egykori fazekas-kályhás mestereinek. Ezek a kályhák a XVIII-XIX. században készültek, változatos formáikkal, gazdag díszítésükkel híven tükrözik az eltűnt idők divatját, ízlésvilágát. Magner Károly, Dachauer, Magyary, Török, Fruhmann mesterek kályhái azonban igen keveset árulnak el készítőik életéről, munkásságáról. Az elmúlt időszakban végzett kutatásaink keretében a XIX. században működött esztergomi kályhásmesterek emlékanyagát gyűjtöttük fel,

1 melynek során a győri fazekassággal, kályhássággal kapcsolatos összefüggésekre is találtunk adatokat. Ezt az eddig nem publikált emlékanyagot kívánjuk a továbbiakban ismertetni. Esztergomban — az '50-es években — a Weiss és a Magyary család még élő tagjai közölni tudták fazekas-kályhásmesterséget folytatott családjuk történetét. Számunkra özv. Magyary Lászlóné közlései voltak fontosak. Elmondása alapján megtudhattuk, hogy a család legrégibb (XIX. századi) mestere Magyary László volt. Két fia, ifj. László és József szintén követték apjuk mesterségét. Kályháik a város nevezetes épületeiben, a városházán, a püspöki palotában, a Káptalansoron is megtalálhatók voltak. A két fiú közül László — illetve utódai — Esztergomban tevékenykedtek, míg József testvére benősült Győrbe és a továbbiakban ott működött. Győrben megvásárolta Dachauer Ferenc özvegyétől a régi műhelyt és az üzletet, amelyet továbbfejlesztett. A két fiú továbbra is összedolgozott, egymást segítve vezették műhelyeiket. Az Esztergomban elmondott családtörténetet a megmaradt dokumentumok is alátámasztották. A kályhakiállítás megnyitásakor, a katalógus megírásakor nem nyílt lehetőség a Mayr órásmestertől kapott írásos adatok közlésére, amelyek éppen a Dachauer-féle műhely s üzlet eladására vonatkoztak. Az órásmester özv. Dachauerné veje volt, aki anyósa megbízásából, illetve vele együttműködve folytatott levelezést, tárgyalást az üzlet felszámolásával kapcsolatban. Az esztergomi születésű Magyary József a mesterséget édesapjánál, Magyary László fazekas- és kályhásmesternél tanulta. A tanulóéveit egy fentmaradt Bizonyítvány sorai igazolják. Bizonyítvány - rajta 15 krajcáros okmánybélyeg Alulírott ezennel bizonyítom miszerint Magyary József r. k. vallású 18 éves, nálam 3 évi tanuló idejét betöltve 1876 év augusztus 1-től 1877 év augusztus 25-ig mint segéd működött, mely idő alatt a nálam tanúsított szorgalom és erkölcsi viselete miatt bármely hasonló üzletbe bátran ajánlhatom. E bizonyítványt pecsétemmel és aláírásommal megerősítem. Kelt Esztergomban, 1877 év augusztus 26-án. Magyary László fazekas és kályhás. P. h. 411