Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Szilárdfy Zoltán: A győri Magyar Ispita egykori kegyképe. Ikonográfia – kultusztörténet

SZILÁRDFY ZOLTÁN A GYŐRI MAGYAR ISPITA EGYKORI KEGYKÉPE termükben reggel hat órakor, az intézmény élő és elhunyt jótevőiért tartott imádságaik után a „kedd Asszonyának", Szent Annának tiszteletére keddenként egy olvasót mondjanak el. (Felber 1899,27., 79-87.) Nyilván a jozefinizmus következtében leépült hitélet következménye a XVIII. században még köztiszteletben álló festmény kultuszának elsorvadása, de szerencsére, ha ékességeitől meg is fosztatott, ismét eredeti szépségében láthatjuk a Maria Lactans e ritka változatát, mely előtt egykor betegek százai kerestek gyógyulást. A XVIII. század elején még a Győri Püspökséghez tartozó Lajtakáta (Gattendorf) falu határában, erdős dombon 1705-ben épült szentély oromzatán valamikor az alapító Esterházy grófok címere az 1712-es dátummal volt látható. A Szent Anna-kápolna ma is búcsújáróhelynek számít. Az ifjú Moritz von Schwind, a német romantika kitűnő festőmestere két barátjával 1821 nagyszombatján a feltámadást itt ünnepelte. Biztosra vehető, hogy Győrből is jártak ide búcsúra, annál is inkább, mivel 1733-tól állandó jelleggel remete őrizte a kegykápolnát, a remeteség pedig a győri Remete Kongregációhoz tartozott. (Derks 2003,2., 35-36., 45-46.) A kegykép itt szintén egyezik a Győri Ispitáéval. (17. kép) Minden bizonnyal a kultusz és a kegykép az eddig publikálatlan, először most ismertetett egykori magyar menhely, 1748ban már a Győri Ispita „Csudálatos Boldogasszonyának" filiációja. (Szilárdfy 2003b, 361., 329. képjegyzék) 375