Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Szilárdfy Zoltán: A győri Magyar Ispita egykori kegyképe. Ikonográfia – kultusztörténet

ARRABONA 2007.45/1. TANULMÁNYOK 6. kép Lőcsei Pál köre: Pestistől védő Intercessio. Festett, aranyozott fa, 1516. Főoltár, plébániatemplom, Szepesszombat (Spisská Sobota) 7. kép Zadányi Vitéz József: Szoptató Szűzanya. Rézmetszet, papír, XIX. század eleje. Országos Széchényi Könyvtár, Budapest 370 A reformátorok a népi vallásosság imádságaiban előforduló hathatós, mágikus motívumokat kritikával illették, melyek máig fönnmaradtak: „Krisztus Urunknak három csöpp vére" mellett ,ßoldog asszonynak három csöpp teje". Ugyanakkor Zápolya János imádságában „Contra de fistula:... idvezlek Istennek szent keresztfájával, Boldogaszszonynak Szent Szűz tejével", mint az ország legtekintélyesebb személyiségeinek egyike, magáévá tett ugyanolyan ráolvasó szavakat, melyekkel jobbágyai védekeztek az ártó nyavalyák ellen. (Pócs 1986, 206.) Kuriózumnak számít Zadányi Vitéz József (11816) debreceni tógátus diák, több vármegye táblabírája, mint műkedvelő rézmetsző, a gróf Széchényi Ferenc szentképalbumába ragasztott ábrázolásának felirata szerint az árvák javát szolgálta Jézus Krisztus Anyjának, Magyarország Patrónájának, vagyis a Szoptató Madonna grafikai lapjával, melyen még a lecsorduló „három csepp tej" is látható. (Szilárdfy 1984, 33.) (7. kép) Istenes Szent János (Juan de Diós) a betegápoló és gyógyító Irgalmas Rend alapítója még 1529-ben a spanyol csapatokkal Bécs ostromakor a török hadsereg ellen küzdött. (Schreiber 1936, 280-281.) Az ő Mária-kultusza egy sajátos kegyképen nyilvánul meg, melyen a kisdedét tejével tápláló Szűzanya mögött Szent József is látható. Az olajfestmény eredete 1666-ig vezethető vissza, melyet Joseph Frey, Brück a. d. Leitha (Lajtahida) plébánosa tervei szerint egy ismeretlen festő készített a kastélykápolna számára. (8. kép) Egy évtizeddel Harrach grófnő halála után III. Ferdinánd özvegyének, Gonzaga Eleonórának titkárához, Karl Franz Tarrachiához került a Szent Család művészien megfestett képe. A császárné bizalmát élvező magas rangú klerikus az akkor már tisztelettől övezett képet 1677. május 4-én ünnepélyes formában először a Burgba, majd a bécsi Irgalmas Testvérek Tábor Strassei templomába vitte át, nekik ajándékozva Máriát, a Betegek Orvosát.