Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Szilárdfy Zoltán: A győri Magyar Ispita egykori kegyképe. Ikonográfia – kultusztörténet

SZILÁRD FY ZOLTÁN A GYŐRI MAGYAR ISPITA EGYKORI KEGYKEPE Szilárdfy Zoltán: A GYŐRI MAGYAR ISPITA EGYKORI KEGYKÉPE IKONONOGRÁFIA — KULTUSZTÖRTÉNET A Szoptató Madonna ikonográfiai típusa a kisdedét tejével tápláló Szűzanya. A Maria Lactans, a Galaktotrophusza ősi típusát a korábbi s még a jelenlegi felületes kutatás is zsánerjelenetnek tartja, pedig az anyatej mint orvosság már az ókortól kezdve nyomon követhető az egyetemes kultúra emlékein. A művészetben Mária ikonográfiájának legkorábbi rétegéhez kapcsolható. Európa művészetében a Szoptató Szűzanya a barokk kor pestises századaiban egészséget védő kultikus szimbólummá vált. Esterházy Pál herceg, az ország nádora kegyképekről írt művében a „Boldog Aszszony képe Betlehemben Palaestinaban" cím alatt írja: „...Az is történt, hogy azon a helyen, az ő szent Fiát szoptatván, drága Szűz emlőjébül szent tejével a földet megöntözte azért az a föld, Boldog Aszszony tejének mondatik és sok betegségek ellen igen dicsértetik de a szoptató aszszonyoknak kik a tejben megfogyatkoznak leghasznosabbnak tartatják" Az Esterházy-birtokon, Boldogasszonyban (Frauenkirchen) alapított búcsújáró templom középkori kegyszobra mellett egy Maria Lactans csodás kegyképet is tisztelnek, melyről azt tartják, hogy az 1529-es török betörés viszontagságai között, amikor a faluval együtt a templom is elpusztult, a Szoptató Szűzanya épen maradt.

1 (Szilárdfy 1979) Egészen rendkívüli témáját tekintve a Krisztus és az Egyház spirituális családfáját latin feliratokkal értelmező nagyméretű vászonkép, amely egy régi festmény mögül restaurálás kapcsán került elő.

2 A XVII. századra tehető manierista alkotáson a Salvator Mundi fölött, a rózsafa ágainak ölében a Maria Lactans foglal helyet, homlokán a pünkösdi Lélek lángnyelve lobog. (1. kép) Magyarországon a XVI. és XVII. század folyamán már több Szoptató Madonna kegyképet tiszteltek különböző búcsújáróhelyeken. Trencsén megyében egy Visnyov nevű falu templomának főoltárán fából faragott ülő szobra található. Ilyen Barbara Mallchitz kőszegi asszony 1644-ből való fogadalmi képe, melyet a lékai (Lockenhaus) ágostonosok altemplomában őriznek, másolata pedig Rőtfalván (Rattersdorf ) a magyar- és az Esterházy címerrel ékes főoltáron már 1660 óta zarándoktemplommá avatja az Ágoston Rend Szűz Máriáról nevezett szentegyházát. (2. kép) Ikonográfiai prototípusa a morvaországi Freudenthal piarista templomának kegyképe (3. kép), amely II. Rákóczi Ferenc és felesége, Sarolta Amália által fölajánlott lvovi votív festményen is szerepel, alatta a fogadalmat tevő fejedelmi házaspár térdelő képmásával. (Szilárdfy 1994, 27.) A barokk sokszo367 1. kép Ismeretien közép-európai festő: Szoptató Szűzanya. Olaj, vászon, XVII. század második fele. Püspöki Székház, Pécs