Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Tóth Vilmos: Budapesti temetkezőhelyek győri vonatkozású síremlékei

TÓTH VILMOS BUDAPESTI TEMETKEZŐHELYEK GYŐRI VONATKOZÁSÚ SÍREMLÉKEI Tóth Vilmos BUDAPESTI TEMETKEZŐHELYEK GYŐRI VONATKOZÁSÚ SÍREMLÉKEI Bevezetés Budapest temetői és templomi sírjainak egyik legfőbb jelentőségét az adja, hogy nemcsak a főváros, hanem minden más magyar város lakói is megtalálhatják közöttük a számukra jelentős emlékhelyeket. A Kerepesi úti temető, alternatív elnevezéséhez méltóan, valóban nemzeti sírkert, de méltán nevezhető annak a Farkasréti és a Rákoskeresztúri temető is. Az alábbi bevezetőt követő adattár háromszáz budapesti sírt mutat be: olyanokat, amelyek Győrött született vagy pályafutásuk kisebb-nagyobb részében itt tevékenykedő személyeknek állítanak, állítottak emléket. A névsor egyáltalán nem teljes, csupán válogat a szóba jöhető síremlékek közül. A legfontosabb ma is fennálló budapesti sírkert az 1849-ben megnyitott Kerepesi úti temető.

1 Pest város egykori köztemetője már a XIX. század második felében elittemetővé és nemzeti emlékhellyé vált; hivatalosan 1885-ben nyilvánították kiemelt jelentőségű sírkertté. Itt található a főváros legrégebbi, nagyobbrészt eredeti állapotában fennmaradt temetőrésze: a Kerepesi úti temető falsírboltjai, melyek kiépítése az 1850-es években kezdődött. Azóta a közel ezerkétszáz falsírbolt mintegy hatodrésze áttelepítés, felszámolás, háborús események vagy természetes romlás áldozatává vált, de ezzel együtt sem találunk ma már sehol a Kárpátmedencében ilyen nagy és komplex, eredeti helyén álló és nagyrészt eredeti feliratozású síremlékegyüttest a XIX. századból. Győr neves szülöttei közül itt nyugszik Czech János, Kautz Gyula, Schedius Lajos és Szerelmey Miklós. A falsírboltokon kívül számos további XIX. századi sír található a Kerepesi úti temetőben, de nem eredeti helyükön, hanem áttemetésekkel létrehozott díszparcellákban. E sírkövek helye részben a temetőn belüli területrendezések nyomán változott meg, részben más, megszüntetett temetőkből származnak. A Kerepesi úti temetőnél régebben megnyitott pesti, budai és óbudai sírkerteket ugyanis a XX. század közepéig felszámolták; a pesti oldal legjelentősebbjét, a Váci úti temetőt az 1870-es években, a legfontosabb budaiakat, a Vízivárosi polgári és katonai temetőt — amely neve ellenére a Városmajoron túl terült el —, valamint a Tabáni temetőt az 1930-as évek végére.

2 A régi budai sírkövek egy része a Németvölgyi temetőbe, majd ennek felszámolásakor, 1963-ban a Kerepesi úti temetőbe került. Köztük van az Alvinczy-temetőnek is nevezett Vízivárosi katonai temető egykori névadó síremléke, báró Alvinczy József 1810 körül készült hatalmas kőurnája. A Váci úti temetőből helyezték át ide 1859-ben Kisfaludy Károly síremlékét.

3 A sírkő a Gerenday-műhelyben készült 1853-ban, hátoldalán Vörösmarty Mihály Kisfaludy sírjára írt disztichonjai olvashatók. A Gerenday-műhely a legjelentősebb korabeli fővárosi sírkőkereskedő és kőfaragó cég volt; az alapító Gerenday Antal 1847-ben megkezdett tevékenysége fia, Gerenday Béla idején teljesedett ki.

4 Működésük fénykorában rangos megrendelések sorát teljesítették; Magyarországon mérvadónak számító munkáik java a XIX. században és a XX. század elején készült. A ma is meglévők legnagyobb része a Kerepesi úti temetőben látható, de máshol is találkozhatunk velük (nemcsak Budapesten, hanem szerte az országban) . Az adattárban szereplő személyek közül Gerenday-féle sírkő áll például Csány László, Pauler Tivadar és Reguly Antal sírján. Számos további jelentős kőfara345