Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)
Tanulmányok - Tóth Imre: Elméleti és módszertani megjegyzések a regionalitás kérdéseinek kutatásához. Regionális indentitások Burgenlandban és Nyugat-Magyarországon
TÓTH IMRE : ES MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK A REGIONALITAS .... lata sokáig nem tartozott a hazai történeti kutatás fő irányai közé. Az osztályalapú marxista történelemszemlélet számára Nyugat-Magyarország 1918 utáni történetének vizsgálata, a tőle elválaszthatatlan nacionalizmus, irredentizmus és nemzetiségi tematika miatt — hasonlóan a Trianon-problematikához — egy ideig szinte tabunak számított. Míg azonban a békeszerződés ügye a hetvenes évektől kezdett visszalopózni a történeti kutatás témakörei közé, az ahhoz képest jelentéktelennek számító nyugat-magyarországi kérdés sokáig éppen csak felbukkant az egyes feldolgozásokban. A hiányzó láncszemeket idővel pótoló helytörténetírás ugyanakkor erősen lokális szemléletű, hiányzik belőle a térség egészét átfogó közelítésmód, s a vele szemben táplált politikai igények is más természetűek, mint a szomszédos Burgenlandban. A tudati elemek hiánya azt jelzi, hogy az alapvetően területi beosztás alapján zajló nyugat-magyarországi regionális térszerveződést erős identitás-deficit jellemzi. A nyugat-magyarországi-burgenlandi térséget gazdasági és (dolgozatunkban ezúttal nem említett) kulturális folyamatok révén lehet újra-, illetve megkonstruálni. Ennek során fontos feladat a felmerülő problémák időbeli vonatkozásait, historikumát feltárni. A dolgozat ehhez kívánt ösztönzést adni. JEGYZETEK 1 A területre vonatkozó tájbeosztások (Kogutowitz Manó, Cholnoky Jenő műveiben) emiatt szintén különböznek egymástól. Lásd Éger 1991,18-19. 2 Utóbb többen is maguknak tulajdonították a névalkotást. Közéjük tartozott Alfred Walheim, későbbi tartományfőnök, aki egy költeményében szerepeltette a nevet. Szintén jogot formált rá egy bizonyos Gregor Meidlinger nevű illető, aki állítólag 1919. szeptember 6-án Renner kancellár előtt használta a kifejezést. Lásd Sinowatz 1961,128. 3 A Heinzenland elnevezés a Hianzok nyomán született. így hívják a burgenlandi és nyugat-magyarországi terület németajkú lakóit. Míg a legtöbb osztrák dialektus a bajor „ua" nyelvjáráshoz tartozik, a „hianzi" az ún. „ui" dialektushoz. Burgenlandban „Bui"-t mondanak „Bua" helyett, „Muider"-t „Muada" helyett, vagy „tui"-t „tua" helyett. A hianzi dialektus még ma is meghatározó Közép- és Dél-Burgenlandban, valamint a Kishanságban. Azonos „ui" dialektusban beszélnek Dél-Tirolban és Dél-Németországban. 1997-ben a helyi nyelvjárás ápolására Felsőlövőn megalapították a Burgenlandi Hianzi Társaságot. Ugyanebben az évben Felsőlövőn létrehozták a „Határon Átnyúló Nyelyjárásintézetet" („Grenzüberschreitendes Dialektinstitut"), mely 2002-ben kezdte működését. Tárcsán évente megünneplik a Hianz-napot („Hianzntog"). Lásd: Baumgartner 2006. 4 Ugyanakkor a territoriális problémák sem jutottak nyugvópontra. A második világháborúig a magyar revízió zavarta a nyugodt fejlődést, a másik részről pedig időnként — ha elszigetelten is — újraéledtek olyan tervek, melyek gyújtópontjában az ún. „Ostburgenland" létrehozása állt. Ez alatt Sopronnak és környékének osztrák igazgatás alá helyezését értették. Még ma is folynak azonban viták arról, vajon a Sopronban és környékén tartott népszavazás eredménye mennyire elfogadható, vagy illegitim. 5 Osztrák követi jelentés 1922. február 16. Österreichisches Staatsarchiv, Archiv der Republik, Neues Politisches Archiv, Karton. 17. 44/pol. 6 Osztrák interpretáció szerint ezek már a múltban is folyamatosan a terület Magyarországtól való elszakításáért küzdöttek. 7 A tartomány napjának kezdetben a trianoni szerződés jogerőre emelkedésének napját, július 26-át kívánták kijelölni, 1925-től azonban november 11-ét, Márton napját tették Burgenland ünnepévé. Szent Márton kultusza egyrészt a Szent István nap korábbi tiszteletével szemben emeltetett magasra, másrészt azáltal, hogy ő volt azoknak a frank seregeknek a patrónusa, akik a VIII. században birtokukba vették a későbbi Burgenland földjét. Vö. Widder 1996,132-133. 8 Ezzel párhuzamosan zajlott (zajlik) egy átfogó, az egész osztrák nemzetről szóló diskurzus is, mely természetesen befolyásolja a burgenlandi kérdés alakulását. 305
