Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Balázs Tibor: A Szanyi Esperesi Kerületi Római Katolikus Néptanítóegyesület működése 1886–1934

BALÁZS TIBOR A SZANYI ESPERESI KERÜLETI RÓMAI KATOLIKUS NÉPTANÍTÓEGYESÜLET... Balázs Tibor A SZANYI ESPERESI KERÜLETI RÓMAI KATOLIKUS NÉPTANÍTÓEGYESÜLET MŰKÖDÉSE 1886-1934 Az egyesület általános története A Csornai Muzeális Gyűjtemény helytörténeti dokumentum-gyűjteményében őrzi a Szanyi Esperesi Kerület Római Katolikus Néptanítóegyletének 1903-1934 közti közgyűlései jegyzőkönyveit tartalmazó kötetet. A zöld vászonkötésű kötetben a kéz­iratosjegyzőkönyveken kívül nyomtatott közgyűlési meghívók, és az egyházmegyei főtanfelügyelő leiratai olvashatók. 1 Az egyesület működését e jegyzőkönyvek és a korabeli rábaközi sajtó alapján szeretném bemutatni az alábbiakban. A dualizmus kora az egyesületek alapításának nagy időszaka volt a Rábaközben is. Pájer Imrének a csornai egyesületek életéről írt tanulmánya szerint a XIX. század végén, XX. század elején 25 egyesület működött Csornán. Ezek közül a szakmai egye­sületek szerveződése az 1880-as években vett nagy lendületet. 2 Ebbe a sorba il­leszkedett a szanyi kerületi néptanító-egyesület megalakítása is 1886-ban. Az 1868. évi 38. te 147. §-a elrendelte, hogy a községi nép- és polgári iskolai tanítók kötele­sek minden tankerületben tanítókört alakítani. Az egyházi iskolák tanítóit nem kö­telezték erre, de önkéntesen részt vehettek ezekben a tanítókörökben. 3 Sopron vár­megyében már 1868 óta működött a Sopronmegyei Tanítóegylet, mely felekezetektől független általános tanítóegylet volt. Trefort Ágoston vallás és közoktatásügyi mi­niszter 1882. évi rendelete a felekezeti tanítóknak is ajánlotta, hogy vegyenek részt az általános tanítóegyletek munkájában. Mintegy válaszul erre, az 1880-as években sorra alakultak hazánkban felekezeti tanítóegyesületek. 4 A községekben a római katolikus népiskolák az egyházközség fenntartásában áll­tak, közvetlen felügyeletüket a helyi plébános által vezetett iskolaszék, míg egyhá­zi szakfelügyeletüket a kerület esperese és az egyházmegye Iskolai Főhatósága lát­ta el, világi szakfelügyeletüket pedig a vármegye királyi tanfelügyelője. A tanítók egy része fizetés-kiegészítésként államsegélyt is kapott. Az egyházi fenntartású népis­kolák irányításában, tantervének és módszereinek kialakításában, tankönyveinek ki­választásában az egyházak autonómiát élveztek, és az általános tanítóegyesületekben való részvétel helyett inkább saját tanítóegyleteket hoztak létre. 5 A szanyi esperesi kerületben lévő katolikus népiskolák tanítói is szükségét érez­ték szakmai egyesület létrehozásának. Az egyesület alapításának gondolata Czegledy György csornai kántortanítótól eredt, aki már 1885 előtt megkezdte az egylet szer­vezését. A levelezésen kívül személyesen is felkereste és agitálta tanítótársait. A leg­főbb akadályt a tanítók nehéz anyagi helyzete jelentette, többen bevallották, hogy „csekély jövedelmű állomásaik javadalmából az összejövetelek alkalmából okvetle­nül felmerülő fuvar és napi költségek fedezésére nehezen telik". 6 Kapuváron ekkor már működött kerületi katolikus tanítóegylet. 1885 őszén ennek elnöksége felhívta a sza­nyi kerület tanítóit, hogy menjenek el Jobaházán tartott gyűlésükre és lépjenek be az egyesületbe. A gyűlésen Czegledy György több tanítótársával együtt megjelent, és visszautasította a felkérést. A szanyi esperesi kerület 1886 októberében Egyeden tartott papi gyűlése Czegledy György kérésére beleegyezett abba, hogy tanítógyű­léseken részt vevő tanítók részére fuvart és napidíjat az egyházközségek biztosítsa­nak. Az egyesület alakuló ülésére 1886. november 14-én került sor Csornán, Terner Péter szanyi esperes plébános, kerületi tanfelügyelő, az egyesület püspöki biztosa ve­283

Next

/
Oldalképek
Tartalom