Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Csécs Teréz: A Rábaközről a Tudományos Gyűjteményben (1817–1841) (Kitekintéssel a Répce-mellékre és a Tóközre)

CSECS TERÉZ A RÁBAKÖZRŐL A TUDOMÁNYOS GYŰJTEMÉNYBEN (1817-1841) szonyban állt kora több nevezetes írójával, többek között Kazinczyval is levelezett. Cikkei jelentek meg a TudGyűjt (összesen 16 kisebb-nagyobb névvel jelzett) mellett a Felső-magyarországi Minervában, a Társalkodóban, a Divatcsarnokban stb., költeményei a TudGyűjt irodalmi melléklapjában, a Szépliteratúrai Ajándékban. (Szinnyei, VI. 385-386., életrajzát Fried István tette teljessé SSz 1972. 263-267.; ÚMIL 1994. 2. 1056.) Nemcsak munkatársa, előfizetője is volt a TGy-nek. Már 1821-ben már találkozunk Kis Sámuellel, aki „a' Wessei Úrfiak Nevelője" (Vésseyek - Somogy megyei család), 1823-1825 között hely megjelölése nélkül olvasható a neve, 1826-ban Nagygeresdről, majd 1826-tól 1841-ig (kivéve az 1833-37 közötti éveket) szilsárkányi ev. lelkészként szerepel a prenumerációs listákon. 5 Csak néhány, a gyűjtő által külön rábaköziként megjelölt szót említek: abajnac = búzával vegyes rozs, vagyis kétszeres; bolond búza - rábaközben olly perje alku mezei növény, melly ha bőven van gabona között és ki nem tisztitatik, a' belőle készült kenyér szédelgést okoz. Innét a' répczemellékiek részegesnek szokták nevezni; fidel = rábaközi szó; répczemellettfe/revafó, olly vékony szüvet pamutból, mellyet közrendű asszonyok sátornemüleg csinálnak fejökre, de már gyéren láthatni, mert kiment a' divatból; harasztos káposzta — rábaközi szó, répczemellett rostos káposzta; leveleinek körzete nagyon redős és csipkés stb. (Kiss Sámuel 1840, 19-39.) 6 Kiss József győri származású ev. lelkész, „1796-ban a vittenbergai egyetemen tanult; azután nagy-baráti (Győrmegye), majd nagy-geresdi (Sopronmegye) lelkész lett és Sopronmegye táblabírája volt." Költeményei, cikkei jelentek meg a Szépliteratúrai Ajándékban, a Koszorúban és a Felső-magyarországi Minervában. (Szinnyei a TudGyújteményt nem is említi, születése és halálozása évét nem tudja.) (Szinnyei, VI. 336.) Előfizetője volt a TGy-nek: „Kis (nemeskéri) József Evang. Prédikátor N.Geresden" 1826-1828 és 1833-1841 között. (Ld. a TudGyűjt előfizetők táblázatát) 7 Edvi Illés Pál A' Magyar Parasztok' Lakodalmi szokásaik c. cikkében (TudGyűjt 1827. XII. 3-25.; ismertetését ld. alább) a rábaközi szokásokból szintén a tyúkverőt tartja megjegyzendőnek a hosszú, „több napokig eltartó lakodalmak" mellett. A szerkesztőség megjegyzése szerint ez a szokás másutt a fiatalok téli mulatsága szokott lenni. 8 Nagy-takácsi Horváth János (1793-1880) ág.ev. lelkész, 1818-1819-ben Felpécen, 1819-1826. között Rétiben (ma Tárnokréti) volt lelkész, majd haláláig a Sopron megyei Vadosfán élt. 9 Edvi Illés Pál 1893. június 29-én született Rétiben (ma Tárnokréti, Győr m.). 1802-1823 között Sopronban tanult, néhány éves utazás, tapasztalatszerzés után 1817 októberében káplánná avatták apja mellé szülőfalujában. 1818-ban Nagygeresdre hívták rendes prédikátornak, 1823-tól Vanyolán, majd 1831-tól haláláig, 1871-ig Nemesdömölkön volt lelkész. 1822-től termékeny munkatársa volt a TudGyűjt-nek, mintegy negyven cikk, tanulmány, könyvismertetés jelent meg a neve vagy monogramja (E. I. P.) alatt. 1824-től az előfizetési listán is megtalálható. Költeményei is jelentek meg a folyóirat irodalmi melléklapjában. (A TudGyűjt-ben Edvi Illyésként szerepel, Szinnyei Edvi Illésként ír a családról.) (Szinnyei II. 1208-1214.; ÚMIL 1994. 1. 481-482.) A hét testvér közül Edvi Illés László (1813. Réti-1877. Jászberény) írt még a TudGyűjt-be könyvismertetést, költeményei is jelentek meg a Koszorúban. (Szinnyei II. 1205) 10 Más rábaközi származású szerzők is publikáltak a TudGyűjt-ben: Gödör Lajos: Intézetek. 1819. III. 114., 1819. IX. 106-111. (Költeményei is jelentek meg az irodalmi melléklapban, a Szépliteratúrai Ajándékban.) 1800-ban született Uraiújfalun, tanulmányai után Vadosfára került apja mellé segédtanítónak. 1822-ben fiatalon halt meg. (Szinnyei III. 1345.) Testvére, Gödör József (1797-1866) nem írt a TudGyűjt-be, saját folyóiratot készített Laura címmel, amelyből 2 szám jelent meg. (Róla részletesen Jakus Lajos: Gödör József. (Sopron megyei író és Goethe pártfogoltja.) Soproni Szemle 1967. 234.) Lukácsy István (1772-1852.) Bogyoszlón volt plébános 1797-től haláláig. Szinnyei ezen, TudGyűjtben megjelent munkájáról nem tud: A Győri Püspöki Megyének leírása. (1824. IV. 60-70.) (Szinnyei VIII. 118-119.) 11 Beszédes József (1787-1852) bölcseleti doktor, vízmérnök, az MTA levelező tagja. A Rába-szabályozás, felmérés irodalma nagy, összefoglalja Pájer Imre: Rábaköz népének védekezése az áradások ellen (1870-1889) Csorna, 1990. és irodalomjegyzéke, 62-63. p. 12 Szartori Ferenchez ld. Gulyás Pál: Magyar írói álnév lexikon. Akadémiai K., Bp. 1956., ül. a TudGyűjt lapalji jegyzete. 13 Zsoldos János (1767-1832) Veszprém vármegye főorvosa volt. (Szinnyei XIV. 1953-1954.) 14 Gyurikovits György (1780-1848) Pozsony város képviselője az országgyűléseken 1825-1939 között, az MTA levelező tagja 1832-től. Tudományos érdeme Magyarország földjének és népének ismertetése. (Szinnyei IV. 167-174.) 233