Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Ďurkovič Éva: Újabb adatok a Kisalföld kora vaskori településszerkezetéhez

ARRABONA 2007. 45/1. TANULMÁNYOK Mithay a kerámiatöredékek alapján mindkét házat a korai vaskor végére keltezte.

90 A cserepek mellett állatcsontok, kőeszközök, átfúrt hálónehezékek, parázsborítók, orsókarikák és három tűzikutya töredékei kerültek elő. (VIII-XIII. tábla) A fémanyagot egy vasszög és a 2. árok alján (2,33 m) talált vassalak alkotta. (Mithay 1970, 9.) A koroncói ház leletanyagának legközelebbi párhuzamát Mithay szerint a Hallstattkultúra bernhardstahli típusánál találjuk meg.

91 Hasonló telepobjektumokat tárt fel az 1950-es évek első felében Jozef Paulík a szlovákiai Szereden (Sered), ahol az ásató szerint a házak betöltésében gyakran több fázist lehetett elkülöníteni.

92 A koroncói objektum/ház pontos keltezésénél újra felmerül a használati (vagy házinak is nevezett) kerámia jellegtelenségének és hosszú használati idejének problémája. Mindezek ellenére elmondható, hogy az előkerült kerámiatöredékek típusai a Ha D korszak első szakaszában még előfordultak.

93 A Mithay által Ha C korra keltezett objektum pusztulása a Ha C2/D1 korszakra tehető. Koroncó régészeti örökségének gazdagságát mutatja, hogy vaskori leletanyagot a község több részéről gyűjtöttek. A Templom-dombon valószínűleg egy La Tène-kori temető leletei kerültek elő.

94 Késő vaskori leletanyag a Tószerdűlőről is ismert (Újteleppel azonos),

95 ahol Mithay Sándor őskori cserepeket gyűjtött,

96 Uzsoki András pedig 1959-ben két kisebb őskori gödörobjektumot leletmentett.

97 Az 1960-as években Uzsoki a községben végzett terepbejárásai alkalmával további lelőhelyeket is azonosított.

98 Koroncó-Öreghegyen még a 1940-es évek végén Mithay Sándor és Szőke Béla végeztek terepbejárást. A domb Marcal felőli oldalán, annak északkeleti felében (egy II. világháborús állás ásása során) őskori cserepeket gyűjtöttek, amelyek közt kora vaskori darabok is voltak.

99 Legújabban a Koroncó község rendezési tervéhez kapcsolódó régészeti-örökségvédelmi hatástanulmány előkészítése kapcsán 2002. október-2003. május közt Egry Ildikó, Ritly Jenő és Markó László végzett terepbejárást a területen. Összesen három kora vaskori és négy La Tène-kori lelőhelyet rögzítettek.

100 A felsoroltak után valóban nem tűnik túlzásnak Mithay Sándor 1956-ban írt megjegyzése, miszerint: „Nincs járásunkban még egy olyan község, ahol ennyi régészeti lelőhely volna, mint Koroncón." ( Mithay 1956, 60.) Az újtelepi objektum, valamint a korai szórványleletek (pl. a velemi típusú fibula) alapján joggal feltételezhető Koroncó területén egy a kora vaskor második szakaszára keltezett nyílt település megléte. A település további jellemzéséhez azonban újabb terepbejárás és főként feltárás volna szükséges. Összegzés A Lébény-magasmarti gödörobjektumok és a koroncói ház feltehetően egy kisebb, tanyaszerű település részét alkották, amelyek a Jerem Erzsébet által leírt síkvidéki telepekhez hasonlóan jellemezhetők. Enyhe domboldalon vagy teraszon, kisebb vízfolyások közelében helyezkednek el,

101 bár Lebenyről eddig csupán gödörobjektumokat ismerünk, a koroncói ház a kora vaskori földbemélyített, oszlopos szerkezetű házakhoz sorolható. A falusias jellegű telepekhez hasonlóan a leletanyag zömét a kerámia alkotja (főként fazékszerű edények és tálak). Az orsógombok és hálónehezékek a szövés-fonás mindennapos tevékenységére utalnak,

102 a néhány csont- és kőeszköz a szerszámok körébe sorolható, amelyek szintén a telepeken folyt kézművességet tanúsítják.

103 A forrásanyag töredékessége ellenére feltételezhetjük, hogy a magaslati tele22