Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Csécs Teréz: A Rábaközről a Tudományos Gyűjteményben (1817–1841) (Kitekintéssel a Répce-mellékre és a Tóközre)

CSECS TERÉZ A RÁBAKÖZRŐL A TUDOMÁNYOS GYŰJTEMÉNYBEN (1817-1841) Csecs Teréz A RÁBAKÖZRŐL A TUDOMÁNYOS GYŰJTEMÉNYBEN (1817-1841) (KITEKINTÉSSEL A RÉPCE-MELLÉKRE ÉS A TÓKÖZRE)* A XIX. század elején rendkívül kedvelt műfaj volt az útleírás, a helyismertetés, a geográfia és a statisztika — könyvekben, folyóiratokban egyaránt. A sajtó, az újságok — és természetesen az írás-olvasás — terjedése többek számára nyitotta ki a világot a falu, a város, a környék határán túlra. Az 1817-ben alapított enciklopédikus tartalmú folyóirat, a Tudományos Gyűjtemény (a továbbiakban a hivatkozásokban: TudGyűjt) első három számában Fejér György szerkesztő egy három részes programadó értekezésben

1 felvázolta a nemzeti kultúra összetevőit általában és a nemzet „kimíveltetésére" azaz a nemzet fejlődésére ható tényezőket. A polgári társadalomban (a korabeli szóhasználatban: társaságban) való élés az alap, fő eszközei pedig a természeti és mesterséges nevelés, a tanítás, a vallás (religio), a gazdálkodás (szerzés) és a kereskedés. A nemzet „kimíveltetését" pedig elősegíti a nemzetek egymásra gyakorolt hatása. De hatással vannak a nemzet kultúrájára a külső és belső háborúk, az adott klíma (égmértéklet), illetve az ebből fakadó temperamentum, a lakhelyek fekvése, az élelem, az életmód, a ruházat, a szokások „Ezekbenfoglaltatnák a „Nemzeti Kimiveltetes eszköz- és segéd-okai". (Fejér 1817a 42.) A második részben a nemzeti nyelv és írás, a tudományok, a földművelés, a „népesebbülés" és a jog egymáshoz való viszonyát fejtegeti a kultúra különböző szintjein. Végül a harmadik részben számba veszi, szerinte a magyarok a nemzeti kultúra melyik szintjén állnak, „...a Magyar Nemzet távúi sem olly cultiválatlan, miilennek á Bécsiektől tartatik, némelly utazóktól lefestetett, '$ néhány álorczáz Hazafiaktól vádoltatik lenni" (Fejér 1817c 41.) Befejezésként a szerkesztő felszólítja a tudósokat a nemzeti kultúra teljesebb leírására. Ez a program ad teret a Tudományos Gyűjteményben többek között a — még szét nem vált, illetve teljesen ki nem alakult tudományágakat (pl. néprajz, történeti nyelvészet) magában foglaló — tájleírásoknak, amelyek földrajzi, statisztikai, nyelvészeti, életmódra és gazdálkodásra vonatkozó adatokat, leírásokat egyaránt tartalmaznak.

2 A Rábaköz kistáji csoport a két vármegye (nagyrészt Sopron, kisebb részt Győr) területén a Repce, Rába, Rábca között fekvő termékeny, sűrűn lakott síkság, amely három kistájra osztható: 1. Rábaköz, 2. Répce-vidék, 3. Tóköz. Északon a Hanság és a Rábca, nyugaton a Sopron-Vasi-síkság, délen és keleten a Rába határolja. (Göcsei 1988) A három tájegységet a Tudományos Gyűjtemény szerzői is önállóan kezelik, mint az az alábbi ismertetésből is látható. A kortárs, Fényes Elek 1841-ben második, javított kiadású geográfiája szerint a Rábaközi Felső Járásban egy fő és egy alszolgabírói kerület, 2 mezőváros, 23 falu, 3 puszta van, mind magyar. Népessége „25,192 lélek, u. m. 19,584 katholikus, 4905 evangélikus, 703 zsidó. Nyelvökre: 24,489 magyar, 703 zsidó." (Fényes 1841, 288.) A Rábaközi Alsó Járásban van „egy fő és egy alszolgabírói kerület, 4 mezőváros, 19 falu, 1 vár, 9 puszta. Népessége 19,539 lélek, u. m. 18,165 katholikus, 1260 evangélikus, 7 református, 107 zsidó. Nyelvökre 19,435 magyar, 107 zsidó." (Fényes 1841, 291.) Pájer Imre (1949-2007) csornai kollégánk emlékének ajánlom. O bíztatott a munka megírására, és a munka első változatát az általa szerkesztett www.hontar.hu honlapon megjelentette. 223