Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)
Tanulmányok - Kelemen István: Gróf Széchényi László (1713–1760) horpácsi uraság halála után maradt Sopron vármegyei birtokok 1761. évi összeírása
KELEMEN ISTVÁN G 1KNYI LÁSZLÓ (1713-1760) HORPÁCSI URASÁG HALÁLA... don vághattak, de ha épületre való, jó és ép fa kellett nekik, azt be kellett jelenteniük a földesúrnak. Amikor makktermés idején az újkéri, a lövői, a horpácsi és a kövesdi jobbágyok sertéseiket makkoltatás végett a Nagyerdőre hajtották, makkbért kellett fizetniük. A birtokosztályból a felsővidéki uradalomban lévő többi erdővel együtt a Nagyerdőt is kihagyták, és a Széchényi fivérek azt még az összeírás idején is közösen (in communí) bírták. A Nagyerdő a lózsi és a kövesdi határok közt lévő Göböcse nevű divertikulumnál kezdődött, egy tagban feküdt keletről az ebergőci, a röjtöki, a szentmiklósi, a csapodi, a gyórói, a ciráki és a dénesfai, délről pedig a szemerei, a Csér-majori, a nemeskéri, a nemesládonyi és nyugatról a sajtoskáli, a nagy- és kissági, a simaházi, a hetyei, az alsó- és felső-szopori, az újkéri, a lövői és a kövesdi határok által közrefogott területen. Mind szélessége, mind hosszúsága két mérföldet foglalt magában. Pusztacsalád és Iván az említett határvonalak közé estek. A Nagyerdő — melynek fái tölgy- és csermakkot termettek—épületekhez alkalmas fákból állt. Azokban az esztendőkben, amikor bőséges makktermés volt az egész erdő területén, 15 ezer sertést lehetett hizlalni rajta, közepes termés esetén pedig mintegy 7-8 ezret. A Horpács és Kövesd között elterülő Közös Csonka Erdő is az erdőispán számadása és igazgatása alá tartozott. A makk-, a fű- és fabérből évente — Gallavics János volt erdőispán négy évet felölelő (1756-1760) számadása szerint—tisztán mintegy 3500 forint jött be. Ez egyenlő részre oszlott a Széchényi grófok között, így a horpácsi uraságot negyedrész illette meg. Az erdőrendészeti és erdőgondozási feladatok ellátására az erdőispánon kívül a Széchényi uraságok közös költségen általában 10 erdőőrzőt alkalmaztak. c) Szőlők A kövesdi Agh-hegyen 3 tagban feküdtek az urasági szőlők, összesen 50 kapásra való nagyságban. Bozon a birtokosztály során kb. 20 kapás majorsági szőlő jutott Lászlónak. Ehhez 1756-ban 18 kapásra valót vásárolt. Hidegségen két tagban 150 kapás szőlőt kapott a birtokosztály alkalmával, ehhez készpénzen 20 kapásra valót vásárolt, 1761-ben pedig az öreg grófné halálával további 28 kapásra valót szerzett. Nagycenken 18 kapás szőlőt és 4 pozsonyi köböl alá való olyan szántóföldet birtokolt, amiből a szőlőt kivágták. A peresztegi Öreg-hegyen 10 kapás szőlőt műveltetett. Lövőn a Vizkelety családdal való pereskedés után alku szerint 1757-ben 2 kapásra való szőlőt kapott, amihez 4 hold szántóföld is tartozott. d) Borospincék, présházak Bozon 1752-ben az uraság egy présházat építtetett kőből, melyben egy prést helyeztek el, és itt tároltak más, a szürethez szükséges további eszközöket is. Az uraság a présház mellett egy mórból épített házat vásárolt, melyben pintérje (Prenner János) kapott lakhatást. A régi ház rozzant és alávaló állapotban állt, benne egy kályhás szobát, egy kis konyhát és egy kamrát írtak össze. 1752 óta a helységben öt urasági pince működött, egyiküket kőboltozat fedte, ajtajuknál pedig mindegyiket kőboltozattal látták el. IX. Az összeírás és a birtokok utóélete Széchényi Ignác, Antal és Zsigmond már 1761. december 29-én megállapodott a conscriptio felülvizsgálatáról, az abban foglaltak helyénvalóságának ellenőrzéséről. 17 Ezt 1762. március 31-én Ignác részéről Vizkelety Zsigmond, Sopron vármegye vice 219
