Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Kelemen István: Gróf Széchényi László (1713–1760) horpácsi uraság halála után maradt Sopron vármegyei birtokok 1761. évi összeírása

KELEMEN ISTVÁN GRÓF SZÉCHÉNYI LÁSZLÓ (1713-1760) HQRPÁCSI URASÁG HALMA... A boziaknak „szolgálati napjaik nincsenek kiszabva" — olvashatjuk az összeírásban, de az uraság bozi, hidegségi és soproni szőlleit nekik kellett megmunkálniuk. Ezen kívül aratás idején a negyedtelkesek 5 napot, a nyolcadtelkesek 3 és fél napot, a há­zas zsellérek 2 napot, a lakók pedig 1 napot szolgáltak. A lövőiek szolgálatát 1748­ban „az M[éltóságos] : Uraságnak sok költségeivel" megtartott horpácsi úriszék a kö­vetkezőképpen szabályozta: az egészhelyesek Szent György napjától Szent Mihályig (kivéve az aratás idejét) heti 2 napot, Szent Mihálytól Szent Györgyig heti 1 napot szolgáltak. Aratás idején mind az egész-, mind a félhelyesek — akár marhával, akár gyalogosan — mindennapi szolgálattal tartoztak. A félhelyesek—az aratási időszakot kivéve — egész évben heti 1 napot voltak kötelesek az uraság számára dolgozni. A fertályosoknak (azaz házas zselléreknek) Szent Györgytől Szent Mihályig heti 1 nap, az év másik részében minden két hétben 1 nap, aratáskor heti 3 nap gyalogos szol­gálatot írtak elő. A lakók évi 12, az özvegy lakók 6 napot szolgáltak. Gógánfán min­den egészhelyes évente heti 2 napot, minden félhelyes 1 napot szolgált (akár gya­logosan, akár marhával). Az aratás idején az egészhelyes 6 napi, a félhelyes 3 napi robotra volt köteles. A fertályos minden héten l-l napot gyalogosan szolgált. A há­zas zsellérek és a lakók évi 12 nap, az özvegyek 6 nap munkával tartoztak. A hor­pácsi egészhelyesek Szent Györgytől Szent Mihályig heti 2 napot, máskor heti 1 na­pot gyalogosan vagy marhával tartoztak szolgálni, aratáskor azonban „minden do­logtevő napon" robotoltak. A zselléreket évi 12 nap, az özvegyeket 6 nap munkára kötelezték. Kövesden az egészhelyesek (az aratás idejét kivéve) Szent Györgytől Szent Mihályig heti 2 napot, Szent Mihálytól Szent Györgyig heti 1 napot, a félhelyesek egész évben 1 napot marhával vagy gyalog, a zsellérek (fertályosok) pedig heti 1 napot gyalog robotoltak. Aratáskor a zsellérek mindennapi gyalogszolgálattal, az egész- és félhelyesek pedig marhás vagy gyalogos szolgálattal tartoztak. A nős la­kók évi 12 napot robotoltak. Az újkéri negyed- és nyolcadtelkesek — mivel valamennyien árendások voltak — nem robottal, hanem más munkaszolgálattal tartoztak. Az összeírásból megtudjuk, hogy korábban lóval és fegyverrel szolgáltak. Az uraság azzal az indokkal, hogy jó­szágainak statusához képest lóval való szolgálatukra és katonaságukra „pro hic & nunc" szüksége nincsen, 1741. június 4-én horpácsi kastélyában olyan szerződést 10 kötött velük, amely szolgálataikat a következőképpen rendezte. Minden marhás gaz­da, aki a maga 4 marhájával elő tud állni, parlag-, keverő- és vetés alá való szántásra l-l napot, akiknek csak 2 marhájuk van, mindig 2-2 napot összefogva tartoznak szol­gálni. Akiknek nincs marhájuk, a szántás helyett 3 gyalognapszámot kötelesek a tisz­tek rendelkezése szerint szolgálni. Aratási időben minden helyes gazda (akár mar­hás, akár nem) köteles 2 napi munkára alkalmas aratót minden „vonyódás nélkül" előállítani. Ezen szántás- és aratásbeli szolgálat alól szokás szerint a bíró — ha az urasághoz „mutattandó hiv szolgálottyával meg fogja érdemelni" — mentes lesz. Az egész helység az újkéri határban lévő urasági rétet minden évben köteles „az idő­nekjavában" megkaszálni, a szénát összegyűjteni és Horpácsra hordani. A szerző­dés személyi hatálya csak a telkesekre terjedt ki. A zsellérek és a lakók robotmun­kával szolgáltak. A négy házas zsellér mindegyike évi 24 napot, a más házánál la­kók évi 12 napot, az özvegy lakók pedig évi 6 napot robotoltak. A jobbágy által elvégezhető munka szempontjából annak is jelentősége volt, hogy rendelkezett-e „marhával", ezért az összeírás minden jobbágy esetében feltüntette, hogy az hány vonós marhát: szarvasmarhát (ökröt) és lovat, illetve egyéb jószágot: tehenet, rideg marhát, juhot, kecskét, sertést és méhet tartott. (8. táblázat) 209

Next

/
Oldalképek
Tartalom