Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Varga Noémi: „... hogy ... ezen a vidéken legyenek őrállói a magyar életnek” Telepítések a magyaróvári járásba 1938–40-ben különös tekintettel a rónafői telepíésre - Mészáros Vilmos: A beledi éremlelet a XVII. századból

MÉSZÁROS VILMOS A BELEDI ÉREMLELET A XVII. SZÁZADBÓL Uralkodásának megkezdése után I. Lipót politikai és gazdasági szempontból is egyesíteni akarta a birodalom pénzrendszerét. így 1659-ben Magyarországon is bevezették a krajcárrendszert. A császári forinttal azonos értékű magyar forint megegyezett 50 krajcár egyenértékével, ami megkönnyítette az új váltópénz forgalomba kerülését. Lipót az egész birodalmában sikeresen megalkotta az új pénzreformot, és még 1659-ben bevezetett két új krajcártípust, a XV és a VI krajcárosokat, ami értékpénznek számított. A 3 krajcáros garasokat nem tekinthetjük új pénzeknek, mert már régebben is használatban volt ez a pénztípus. (2. táblázat) XV krajcár VI krajcár 3 krajcár Összesen db % db % db % db % Körmöcbánya 119 86,23 18 13,04 1 0,73 138 52,48 Pozsony 4 57,14 3 42,86 7 2,66 Prága 1 100.00 1 0,38 Bécs 56 73,68 18 23,69 2 2,63 76 28,89 Graz 5 50.00 1 10.00 4 40.00 10 3,8 St. Veit 3 100.00 3 1,14 Hall 1 100.00 1 0,38 Oppeln 1 100.00 1 0,38 Boroszló (Silesia) 22 84,61 3 11,54 1 3,85 26 9,89 Összesen 206 78,33 46 17,49 11 4,18 263 100.00 2. tábláza I. Lipót krajcárosai verdék és címlet szerinti megoszlása Figyelemreméltó, hogy a leletben I. Lipót XV krajcárosai vannak nagyobb számban. Ezen belül is a körmöcbányai veretek 119 darabja, ami a XV-ösök 57,76 %-a. Ezek az érmek adják a lelet záróévét is, 1681-et. A körmöci veretek után az 56 darab bécsi veretet érdemes még kiemelni, mely 27,2 %-ot tesz ki. I. Lipót VI és 3 krajcárosainak aránya a leletben meglehetősen kevés, épp úgy, mint a Német birodalom vagy Ausztia tartományaiból, 10 uralkodótól származó 31 darab érem. A leletben szerepel 3 darab I. Lipót XV krajcáros, ami a záróév meghatározásában kissé zavart okoz, mivel ezek 1689,1691 és 1692-es évjáratúak. Valószínű, hogy a 3 érem a pénzek összegyűjtése során, szórványként kerülhetett a leletbe. Ezt az állapotuk is nagyban bizonyítja, felületük meglehetősen korrodált, ami nem fordulhatott volna elő egy zárt leletben. A lelet kezdő évszámát Báthori Zsigmond 1591-es tallérja adja, záróévszámát pedig I. Lipót 1681-ben vert körmöcbányai XV krajcárosai alkotják. így a lelet elrejtése legkorábban 1681-ben történhetett, amit akár a török portyázások, vagy a császári csapatok dunántúli hadjáratai idézhettek elő. A lelet 2006-ban a győri Xántus János Múzeumba került restaurálás és feldolgozás céljából. 197