Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)
Tanulmányok - Csiszár Attila: Ácsolt gabonatároló ládák (hombárok) a Rábaközben
ARRABONA 2007.45/1. TANULMÁNYOK lei reményében. A nem hivatalos úton történt áttelepülést nem nézték jó szemmel az illetékesek, de nem küldték vissza az így érkezetteket. Adatközlőim elmondása szerint a fiatalok általában egymás között házasodtak, böszörményi a böszörményivel. Előfordult az is, hogy a legények otthonról, Hajdúböszörményből hoztak feleséget maguknak. A telepeseknek keményen kellett dolgozniuk azért, hogy földjeiket elfogadható állapotba hozzák és azok teremjenek is valamit. Beletelt néhány évbe, amíg kiismerték az itteni talaj adottságait és azon a megfelelő módon tudtak gazdálkodni. Ebben nagy szerepe volt a magyaróvári gazdasági akadémia tanárainak és hallgatóinak, akik rendszeresen tartottak gyakorlati előadásokat Rónafőn a gazdák részére. A KIE szervezésében, az általuk megvásárolt vadászkastélyban, minden évben voltak népfőiskolai tanfolyamok. A KIE fontos szerepet töltött be a Rónafőre került református családok lelki gondozásában is. Az újonnan alakult református egyházközség lelkészi feladatait Csizmadia Károly látta el. Mivel a pusztán nem volt sem templom, sem imaház, az istentiszteleteket a kastély földszinti nagytermében, nyáron a kastély parkjában tartották. A rónafői fiókegyházközség 1942. augusztus 28-án alakult meg. Ekkor 300 református élt Rónafőn. Az újabb telepítések következtében azonban sokasodtak a lelkész feladatai, s mivel egyedül nem tudta ellátni a növekvő számú reformátusok lelki gondozását és a telepítésekkel járó munkát, egy másik lelkész kinevezését kérte a Dunántúli Református Egyházkerület püspökétől. Csizmadia kérésére a püspök Narancsik Eleket bízta meg a rónafői és mosonszolnoki reformátusok lelki gondozásával, aki a KIE ifjúsági lelkészeként 1943-tól segítette Csizmadia munkáját. A lelkészi feladatok ellátása mellett ő volt az egyesület rónafői titkára és a népfőiskolai tanfolyamok szervezője. A telepes község lélekszáma évről-évre növekedett, 1943-ra elérte a 325 főt. A tanköteles gyermekek száma ekkor 64 volt. 66 Az oktatás, az új iskolaépület elkészültéig, 1941 őszéig a kastély egyik termében folyt, mert a régi iskolában a pünkösdvásárihoz hasonló, áldatlan állapotok uralkodtak. 67 A tanítói feladatokat előbb egy, majd két tanító látta el, akik az oktatáson túl különböző összejöveteleket, felolvasóesteket szerveztek a fiatalok részére. A településen — a KIE különböző egyesületei, mint például a KIE Nőszövetség mellett — működött Levente Egyesület, Gépszövetkezet és „Hangya" is. 68 A Mosonvárosi „Hangya" Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet felelős üzletvezetője Kovács Péter volt. Italmérés a településen, a telepesek kérésére, az építkezések befejezéséig nem folyt, 69 bár tárgyalt erre vonatkozó kérelmeket a mosonszolnoki közgyűlés. 1946-ban Csáky Józsefet Kerekharasztra helyezték át, a rónafői telepfelügyelői feladatokat ettől az évtől Fekete Jenő látta el. A birtok területe 1947 februárjában 1360 katasztrális hold és 218 négyszögöl volt. 70 A telepes községgel kapcsolatos központi ügyintézés 1948-ban szűnt meg. 1949-ben Császárrét és Gulyaállás külterületi lakott helyeket a telepes községhez csatolták, Rónafő önálló községgé alakult. Új házhelyeket osztottak, melyeket a belsőség közelében álló, magántulajdonban lévő ingatlanokon alakítottak ki. Az ingatlanok tulajdonosait más földekkel kárpótolták. Az újonnan kialakított házhelyekre a környező majorságok, Császárrét és Gulyaállás lakói költöztek. 71 1949 őszén 64 taggal megalakult az Április 4. III. típusú mezőgazdasági termelőszövetkezet, valamint 20 család részvételével a Bocskai István I. típusú termelőszövetkezet-csoport. (Újrónafő község 25 éves fejlődésének felmérése 1970, 4.) 188
