Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Csiszár Attila: Ácsolt gabonatároló ládák (hombárok) a Rábaközben

ARRABONA 2007.45/1. TANULMÁNYOK töztették. Minden család egy szobát kapott, négy családra jutott egy konyha. (6. kép) Előtte azokat is rendbe kellett hozni, mert akkor már több éve lakatlanok voltak. 1940 októberére Deák Sándor, mosonszentjánosi kőművesmester 26 cselédlakást tatarozott, ami magába foglalta a falfelületek javítását és kétszeri meszelését, az ajtók, ablakok asztalosmunkáinak kijavítását, üvegezését, újragittelését, valamint a vasalások pótlását. A cselédlakásokon kívül az építési vállalkozó az iskolatermet és a hozzá tartozó tanítói lakást is rendbe tette.

42 A mester október végéig további 4 cselédlakás és a hozzájuk tartozó közös folyosó tatarozasi munkálatait végezte, amire azért volt szükség, mert a forrás szerint több telepes érkezett, mint amennyire számítottak.

43 A férfiak és a legények gyakran aludtak az istállóban, a kiterített subákon, pokrócokon vagy a szalmán. Az első tíz család, Forgács Ferenc, Kapusi Antal, Kaszonyi Sándor, Kovács II. Gyula, Kovács Péter, Nagy András, Nagy Imre, id. Sánta András, Szabó Lajos, Szekeres Gábor és családjaik, 1941 őszén költözhettek be új otthonaikba.

44 Voltak olyanok is, akik a cselédlakások helyett inkább a házaikhoz tartozó, már felépült melléképületeket választották hajlékul. A családok maguk is segítettek a házak felépítésében, sokan napszámosnak álltak, akinek pedig volt szekere, fuvart vállalt. Ezt azonban csak azok tudták megtenni, akiknek kevesebb földjük volt, mert ahogy például Kovács Antal mondta: „negyven hold földdel — amennyi nekik volt — volt ám munka!" Az első telepesek 1940. október 7-én, hétfőn indultak el Hajdúböszörményből.

45 Az utazást a minisztérium szervezte, de költségeit, a telepítési törvény 67. §-a ér6. kép Az egykori cselédlakásokban ma is több család él (Varga Noémi felvétele) 184