Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)
Tanulmányok - Csiszár Attila: Ácsolt gabonatároló ládák (hombárok) a Rábaközben
CSISZÁR ATTILA ÁCSOLT GABONATÁROLÓ LÁDÁK (HOMBÁROK) A RÁBAKÖZBEN 21. kép Ácsolt hombár (szökrön). Babot, 1920 körül. (Magántulajdon, Csiszár Attila felvétele, 2006.) A hombárok szerkezetüket tekintve egy-, illetve többfiókosak. 23 Téglalap keresztmetszetű pilléreik hornyoltak, amelyekbe zsilipszerűen illeszkednek a 30-40 cm széles deszkák. A pillérek anyaga a legtöbb esetben tölgyfa, a XX. századi példányoknál akácfa, a deszkáké pedig tölgy, illetve nyár és fenyő. 24 Az oldal és a fenékdeszkák hézagmentes illeszkedését a szélek félhornyolt (fáncolt) kiképzésével érték el. (22. kép) A kétfiókos hombárok középső (a válaszfal deszkáit is tartó) pillérét átvésték, oly módon, hogy a nyíláson az előlap alsó három (esetenként csak az alsó és a harmadik) deszkája végigfut, és csak a felső deszkák emelhetők ki a helyükből. 25 (23. kép) A fenékdeszkákat az első és a hátsó pillérekbe csapolt haránt irányú hevederek tartják. A túlnyúló fenék-, és az oldaldeszkák találkozásánál a szem kihullását megakadályozó háromszög keresztmetszetű takarólécet találunk, de ismerünk olyan példányt, ahol az előlap alsó és a fenék elülső deszkáját egyetlen fatörzsből fűrészelték ki L keresztmetszetűre. A ládatest hátsó részét 1/3-1/4 részben borító, kovácsoltvas szegekkel rögzített deszkához két vas csuklópánttal csatlakozik a 2-3 deszkából álló, fa hevederekkel összefogott, felnyitható lapos fedél. A Beleden felmért hombár fedele eredetileg zárható volt. 26 A hombárok nem közvetlenül a kamra padozatán álltak. A lábak alá, hogy a talaj nedvességének felszívódását megakadályozzák, szokás volt téglákat helyezni. A XIX. századi hombárok művészi szempontból is figyelmet érdemelnek. A már vázolt gazdasági folyamatok és társadalmi változások nyomán a korszakot a népművészet kivirágzásának időszakaként tartjuk számon. Ezekben az évtizedekben színesedett ki a Rábaköz falvaiban, mezővárosaiban a népviselet. A növekvő presztízsigények a lakóházak megformálásában is jelentkeztek: ekkor terjedt el a min157