Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Szőnyi Eszter: Győr-belvárosi ásatások

ARRABONA 2007.45/1. TANULMÁNYOK (nyilván a török kiűzése után, konkrétan a Mária-oszlop emelése idején) számolták fel, ezt régészetileg a betöltésből előkerült 1660-as pénz és az 1712-ben már a betöltésbe mélyített kút határolja be. A kutat von Heister generális 1712-ben vettetett tégláiból építették. Díszkút le­hetett parkosított környezettel, amire nagy ovális téglakerete és azon belül öklöm­nyi vagy annál nagyobb kavicsokból kialakított vízszűrő rétege utal. A kutat XVIII. századi alaprajzok feltüntetik. Megszűntetésekor beboltozták (25. kép) — a boltozat alatt ma is üreg és másfél méteres vízoszlop található. Bármikor helyreállítható, ezért a boltozatot nem bontottuk meg, a befedés korára így közvetlen adatunk nincs. A XIX. századi térszintet -45 cm mélységben (2. réteg) ugyancsak pénzek keltezik." Az ásatáson talált régészeti objektumok közvetlen bemutatást nem igényelnek, bár a maradandó anyagból készült épületek falait nem semmisítettük meg, későb­bi időpontban szükség esetén újra feltárhatók és szint alatt bemutathatók lennének. Jókai u. 7-9. A dupla telken mélygarázs építését tervezték, az esetleges régészeti jelenségek tisztázására 2001 tavaszán próbafeltárást végeztünk. A Jókai u. 7. sz. teljes területét 4 m mély újkori pince foglalta el, itt tehát nem kutattunk. A szomszéd telken — valószínűleg a laza altalaj miatt — masszív tégla­alapozással építkeztek a XIX. században, de pincét nem alakítottak ki, így az alap­falak közötti rétegeket nem semmisítették meg. A kutatóárkokból világossá vált, hogy a török kori vár Montecuccoli-féle külső erődítés rendszerében, az egyik elősánc te­rületén vagyunk. Ásatásunkon először nyílt alkalmunk a ravelin földsáncának szer­kezetét megismerni. Eszerint: a jelenlegi felszíntől 300-320 cm mélységben jelent­25. kép Széchenyi tér. Kút a XVIII. század elejéről 132

Next

/
Oldalképek
Tartalom