Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Ďurkovič Éva: Újabb adatok a Kisalföld kora vaskori településszerkezetéhez

DURKOVIC ÉVA ÚJABB ADATOK A KISALFÖLD KORA VASKORI TELEPÜLÉSSZERKEZETÉHEZ Durkovic Éva ÚJABB ADATOK A KISALFÖLD KORA VASKORI TELEPÜLÉSSZERKEZETÉHEZ A kora vaskori települések XIX. század második felétől zajló kutatása Magyarország és Szlovákia területén az 1970-es évektől vált intenzívebbé. Ennek hátterében részint a Hallstatt-kultúra további területeinek kutatási eredményei,

1 másrészt a területünkön is fellendülő nagy felületű feltárások során előkerült leletegyüttesek álltak.

2 A telepkutatás számára a korai földvárkutatás mellett, amelyek többsége felszíni gyűjtésen, terepbejáráson, kisebb szondázásokon alapult,

3 lehetőség nyílt az eddig csupán szórványos leletekből ismert, alacsonyabban fekvő, falusias jellegű települések vizsgálatára. A XX. század első harmadában a kisalföldi kora vaskori települések kutatástörténete szempontjából Lovas Elemér végzett jelentős munkát, a megye településeinek kataszterszerű feldolgozásával, egyúttal régészeti emlékanyaguk összegyűjtésével. Az adattárban elérhető munkája a korai, szórványos leletanyag tekintetében a megye szinte valamennyi településéről információkkal szolgál.

4 A volt csehszlovák kutatásban ugyanekkor vált közismerté Ján Eisner neve, aki a pozsonyi J. A. Komensky egyetem professzoraként megalapozta a szisztematikus régészeti kutatásokat a mai Szlovákia területén. Eredményeinek összefoglalása Szlovákia az Őskorban c. könyvében 1933-ban jelent meg. Ugyanakkor Stefan Jansák tollából a telepkutatás szempontjából hasonló alapmunka született az 1930-as évek végén, aki Szlovákia délnyugati és középső területén folytatott településtörténeti kutatásokat. (Eisner 1933, Jansák 1931) Az 1950-es évektől a Dunántúl területén főként Lázár Jenő, Nováki Gyula, Mithay Sándor és Foltiny István gyűjtései és feltárásai alapján vált lehetővé a Hallstattkultúra emlékanyagának vizsgálata, így részint településeinek jellemezése is. Lázár Jenő 1957-ben megjelent összefoglalása máig idézett munka. (Lázár 1957,19-43.) Mithay Sándor monográfiája, Lovas Elemér említett gyűjtéséhez hasonlóan, kataszterszerűen dolgozta fel a megye községeinek régészeti emlékanyagát. (Mithay 1956) Szlovákia területén ezzel párhuzamosan Magda Pichlerova, Etela Studeníková, Jozef Paulík, Mikulás Dusek vezetésével számos jelentős lelőhelyet tártak fel, amelyek máig meghatározzák a kultúra időrendjének és településszerkezetének kérdéseit.

5 A Dunántúlon a kora vaskori településszerkezet körvonalazása többek között Patek Erzsébet és Jerem Erzsébet kutatásaihoz kapcsolható. A korai vaskor kezdetének és középső szakaszának leletegyütteseit Patek Erzsébet monografikus formában foglalta össze (Ha Dl korszakkal bezárólag, Kr. e. VIII-VI. sz. közepe).

6 Az dunántúli korai vaskor kései szakaszára (Ha D2-3/Lt A, Kr.e. VI. sz. közepe—

V. sz. második negyede), vagyis a késő Hallstatt — korai La Tène korszakra keltezett leletanyag definiálása a fentiekben vázolt telepkutatással párhuzamosan zajlott. A korszakhoz sorolható leletegyüttesek összegyűjtése Jerem Erzsébet nevéhez kapcsolódik.

7 (1. kép) A hazai kutatás által körvonalazott településtörténeti kép megrajzolásában a szlovákiai területen feltárt lelőhelyeknek is jelentős szerepe volt, mint a bucsányi (Bucany) kora vaskori település és temető (Bújna - Romsauer 1983, 277-324.), vagy a nagyszombati teraszon, kisebb leletmentések során feltárt leletegyüttesek (pl. Kisgeszt/Hoste, okr. Galanta, Hubafalva/ Hubina, okr. Trnava, Rákfalu/Rakovice, okr. Piesfany, Verbó/Vrbové, okr. Trnava).

8 Azonban a kora vaskori síkvidéki települé11