Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Szabó Ádám: Dominus. Újabb ún. „Dunai Lovasistenek” ólomtábla Pannoniából

SZABO ADAM DOÍV tal használt betűtípusokkal állnak a legközelebbi rokonságban — se kő, se bronz vagy egyéb felirat betűtípusaihoz nem állnak oly közel. A III. század közepén a legközelebbi pénzverde Viminaciumban (Moesia Superior) volt (Fitz 1979), ahonnan egyébként több ún. „Dunai Lovasistenek" tábla is ismert (pl. CMRED 55-57.). A quadratai tábla egyszavas felirata a szövege szerint dedikáció: Domino, vagyis dativusba állított Dominus. Az ajánlás tehát egy férfiistenségnek szól, akinek saját nevét nem tudjuk meg, csupán az önálló latin névként alkalmazott jelzőt, aminek oka a személyes istennév titokban tartási kötelezettsége lehet. Dominus (nőnemben Domina), görögül KÚpioc (nőnemben KÚpia) melléknévvel a Római Birodalom istenvilágának több, egyébként jól ismert tagja is rendelkezett, ugyanígy az uralkodóra is alkalmazták a kifejezést.

9 Emellett vallási környezetben, oltárok dedikációiban többször feltűnik önállóan és ezen belül nőnemű alakban is. Az esetek nagyobb részében közös dedikációkban fordul elő a név ,JDomino et Dominae" vagy ugyanez syncopált latin ,Domno et Domnae" alakokban illetve ezek változataiban latin és görög nyelvközegben egyaránt (ld. még alább nr. 1-17). Az ismert istennevek mellé csatlakozó dominus-kyrios illetve domina-kyria jelzők a quadratai (barátföldpusztai) tábla feliratának értelmezésében kisebb szerepet játszanak. Értelemszerűen, ha valamelyik jobban ismert görög vagy római istenalakhoz lehetne csak kötni a dedikációban névként szereplő jelzőt, úgy a tábla ikonográfiája is megfejthető lenne. Külön személyes istennév nélkül, dedikációkban a. Dominus vagy Domnus, illetve Domina vagy Domna jelzők—vagy a kettő együtt — önálló névként alkalmazottan főleg a Duna-vidéken fordulnak elő: a két Pannoniában, a két Moesiában és a három Daciában (ld. alább nr. 1-14). Mellettük, még mindig az illyricumi tartományokhoz tartozóan, Dalmatiából ismert ilyen dedikáció. Néhány esetben Itáliában (ld. alább nr. 16-18) és Európán kívüli tartományokban is feltűnnek (ld. 13 jegyz.), ez utóbbiakból azonban táblák nem kerültek elő. A dedikációk tehát, közel teljes számban, éppen azokon a területeken fordulnak elő, ahonnan az ún. „Dunai Lovasistenek" főleg ólom és márvány táblácskái is előkerültek az eddigiekben. Önként adódik, hogy a szöveg és az előfordulási terület alapján a quadratai (barátföldpusztai) tábla Domino dedikációját a máshonnan hasonló módon szintén nem ismert és jellemzően a Dunavidéken előforduló Domino/Domno és Dominae/Domnae dedikációkkal összefüggésben lássuk. A feliratok végső soron megerősítik a fent megfogalmazott megállapítást, sőt bizonyítják, hogy a Dominus/Domina jelzőt a nyilvános kultuszban a többitől jól megkülönböztetett istenpár önálló neveként alkalmazták a római kori helyi vallásgyakorlatban. Néhány esetben melléknevet is illesztettek hozzá (ld. alább nr. 9 és 11). A jelzőt névként nyilván az interpretatio romána által kapta a római kort megelőző, valószínűleg illyr hagyományú nagy istenség és párja. A következő, a barátföldpusztai táblával rokon és egyértelmű dedikációkkal rendelkező feliratok ismertek a Dunavidékről (a lelőhelyek többségéből ún. „Dunai Lovasistenek" táblák is előkerültek) : DACIA: 1. Ampelum - CIL III, 1289 = 7833 = ILS 1892-1916,4071 = IDR1975, III/3, 300: Domno et Do \mnae Satrius \ Felix b (ene)f(iciarius) proc(uratoris) pro \ se etsuos v(otum) s(olvit) l(ibens) m(erito);

10 2. Sucidava (ún. „Dunai Lovasistenek" tábla ismert a területről: CMRED 40-42, 208) - IDR, II, 192 = AÉ 1966, 323 = AÉ 1977, 714: Domno I[ - - -?; 99