Arrabona - Múzeumi közlemények 44/2. - A Castrum Bene Egyesület 12. Vándorgyűlése (Győr, 2006)

Domokos György: A várinventáriumok és jelentőségük a törökellenes védelmi rendszer történetének kutatásában

ARRABONA 2006.44/2. TANULMÁNYOK 56 Egerben 1553,1554 és 1555-ben összesítő, 1556-tól bejárásos, Sárosban 1556,1557 és 1568-ban öszszesítő, 1606 és 1608-ban bejárásos, Trencsénben 1535 és 1549-ben összesítő, 1557-től bejárásos leltárak készültek. Ugyanakkor Szádvár, Szigetvár valamennyi inventáriuma összesítő, míg Nyitra, Sümeg, Szombathely leltárait bejárásos módszerrel vették fel. 57 PL: Léva, 1556. 58 Ld. pl. erre vonatkozóan: Divény, 1666., Fogaras, 1632., Kassa, 1647., 1650., 1662., 1669., Munkács, 1711., Patak, 1642., Szádvár, 1596., 1600., Szendrő, 1690., Tokaj, 1649., Várad, 1604. A felhasznált 253 leltárból mindössze e néhány ad teljes körű leírást az adott vár tüzérségéről, vagyis rögzíti a lövegek típusát, „keresztnevét" (ha van), öntetőjét-tulajdonosát, öntőjét, az öntés évét, a csövön levő címer leírását, feliratait, a cső kaliberét, súlyát, hosszát, a lafetta és a hozzá tartozó szerszámok állapotát, esetleges hiányát. A felsorolt inventáriumok egy kivételével a XVII. századból valók. Ez az adat önmagáért beszél. 59 Ld. a kiadott inventáriumok listájában. 60 Bár talán már a számokkal való felesleges bűvészkedésnek tűnik, de mégsem érdektelen, hogy adott időszakban hogyan változott az inventáriumok terjedelme: a latin nyelvűeknél az 1606 előtti tételszám a XVII. század folyamán mintegy 40%-kal csökkent, míg a német esetében több mint 100, a magyar esetében 40%-os növekedés tapasztalható. A százalékok helyett persze itt is a tendencia, a latin nyelv visszaszorulása a kiemelendő fejlemény. 61 Kelenik 1988. 518-519. 62 Itt nem vettem figyelembe azt a két forrást, amely több vár adatait tartalmazza, mivel mindkettő német nyelvű, és így torzulnának az arányok, továbbá az öt Rákóczi-kori leltárat sem. 63 Ld. az 52. és az 53. jegyzetet. 64 Vö. a Kriegsarchiv iktatókönyveit és a megmaradt iratokat, ahol sokszor még a megőrzöttként (asserviert) jelzett források sincsenek már meg, s a helyzet nem sokkal jobb a Hofkammerarchiv esetében sem. 65 Pl. a latinban rendszeresen használják az általános secures kifejezést, miközben a németben több tízféle Axt, Beil és Hacke fordul elő. 66 Vagy ennek értelmileg megfelelő bármilyen más kifejezés. 67 „Secures vulgo Daichsel 2." Murány, 1558. 224r. instrumentum subleuatorium, quo Bombarde subleuari soient, vulgo Heb Zeug 1." Uo. 222v. instrumentum ferreum vulgo Schraubsteck 1." Uo. 225v. „Currus Nouus nonferratus, in quo bombarde magne vehi soient vulgo Plach wogen 1." Uo. 226r. Jó példa még: „Collocatae autem suntsiue inclusae istae praescriptae bombardae omnes in thecis aut repositorys suis ferro munitis vulgo Laden, et habent singulae attinnentias suas ad inserendos globos etpulueres et ipsaspurgandas vulgo Sezkolben, Ladtschauffelnvnnd wuscher." Kassa, 1552(1). llv. Ld. még: Trencsén, 1557(1). és 1559. 68 Ld. Eger, 1551., 1553., de főként 1555. és 1560., továbbá Huszt, 1550. 69 Az előbbire jó példa Egervár 1558. évi, az utóbbira pedig Sempte 1626. évi jegyzéke. Igyekeztem viszonylag azonos nagyságrendű várakat találni az összehasonlítás céljára, de ez meglehetősen nehéz feladat. Ezért nem hasonlítottam pl. Patak 1642. évi leltárához, amely az egyik legaprólékosabb magyar nyelvű jegyzék. 70 A korabeli tüzérségi szakirodalom egy jelentős része német nyelven íródott, latin nyelvűt alig találunk. Ez utóbbira példa: Siemienowicz 1676. Vö.: Jahns 1889. 747-752.; Jahns 1890.972-1004., 1196. skk. 71 Krünitz 1773. Ld. még: Zedier 1732. 72 Ezt és a következőt a XIX. században egy levéltáros átírta, ezért itt oldalszámokra hivatkozom. 73 Itt és a következőnél a foliószámokat az irat eredeti oldalsorrendjének megfelelően adtam meg. 74 Valójában ez a Kanizsáról Komár várába szállított lőszerek jegyzéke, de annak idején elnéztem a címzést. 90