Arrabona - Múzeumi közlemények 44/2. - A Castrum Bene Egyesület 12. Vándorgyűlése (Győr, 2006)

Bocsi Zsófia: Csókakő vár az írott források tükrébe, különös tekintettel az Anjou korra

ARRABONA 2006. 44 / 2. TANULMÁNYOK Béni-Fülöp-Hatházi 1999, 30-33. A magyarok korai történetéről szóló krónikáink említik a Csákok őseként számon tartott Szabolcs vezért és az általa emelt nemzetségi központot, Csákvárat. A korai krónikás adatokkal azonban meglehetősen óvatosan és kritikusan ajánlott bánni, ezért itt nem is foglalkozom velük részletesen. Gerencsérvárat csak a XV. században említik először, de maga a birtok már a XIII. században a Csákok kezén volt. „ (littera) ... super collacione montis Chokakw vocati per eosdem nobiles, videlicet Alexandrum et Corardum filios Marci, Gervasium, predictum Alexandrum filium Dionysii ipsi magistro Stephano filio Marci facta confecta et emanata fuissent, quemquidem montem prenominati nobiles cum loco ville sub eadem monte et Castro a parte occidentali adiacente eisdemfilii Stephani vendicionis titulo coram ipso capitulo assignassent et vendidissent fore sopita etpenitus cassata et ubicunque ac coram quovisjudice eadem si forte temporis in processu exhibita fièrent, excepto facto castri seu montis predicti viribus omnino (...) caritura reliquissent." DL1630 - Az oklevél egy 1323. július 28-án kelt átírásban maradt fenn. HO VI. 451. Károly 1896-1904. III. Oklevéltár LXXX. Az adatot idézi már Karácsonyi (1900-1904) 1995, 354., Fügedi 1977, 119. is. Károly 1893,23. Károly 1896-1904. III. 546. Megjegyzendő, hogy Károly János műve írása során nem foglalkozott részletesebben genealógiával, így a Csák nemzetség általa közölt leszármazási tábláját a kutatás sokban módosította. Legújabban: Engel 2001. Csák nem 3. Dudari ág ill. Csák nem 6. Trencséniág 1. tábla Karácsonyi (1900-1904) 1995, 326-327. „... Csókakő várát nem Róbert Károly, hanem a Csákok építették, és pedig vagy az azt megvevő Istvánnak testvérei, vagy atyjuk Márk, ki Ugrin érsek és a végrendelkező Miklós valamelyik fiának volt fia. Építették pedig a XIII. század második felében." (Károly 1893, 25.) Nem teljesen világos, hogy Ugrin érsek az iménti mondatban miért szerepel, illetve a családon belüli leszármazásokban milyen szerepet tulajdonít neki Károly, hiszen a cölibátus miatt — elvileg — nem lehetett Ugrin érseknek unokája. „I. Károly király a Chafc-nembeli István fiaitól, Pétertől és Istvántól csereképen átveszi Chokaku, Keztus, Batorku és Cheznuk nevű váraikat [itt következik a hozzájuk tartozó birtokok és falvak név szerinti felsorolása] és értük, a szavatossági biztosítékkal, nekik és örököseiknek Dumbo és Nyék királyi várait adja a hozzájuk tartozó birtokokkal és falvakkal." Veszpr. Reg. 172. DF 201040 - 1383. május 16-i átírásban. Anjou X. 566. Az adatot ismeri Horváth 2002,10. is. DL 105234. Anjou XI. 507. Fejér VIII/3.199. Károly 1896-1904. IV. Oklevéltár LXIV. Engel 1996, II. 87. 1327-1358. Csór nembeli Gönyűi Tamásra már korán felfigyelt a kutatás, pályafutásáról még a múlt század végén készült egy kisebb tanulmány Pór Antal tollából (Pór 1890). Ebben a szerző a királytól elnyert és más úton szerzett birtokok és címek felsorolása mellett részletesen tárgyalja Csór nembeli Gönyűi Tamás diplomáciai küldetéseit is, melyeket kezdetben I. Károly, majd az ő halála után Nagy Lajos mellett töltött be, mint András herceg, illetve Erzsébet anyakirályné kísérője a nápolyi hadjáratot megelőző itáliai követjárások és látogatások során. "Paulus Magyar castellanus de Csokaku". (Fejér VIII/7 210.) Valószínűleg erre az adatra utalhat Nácz József is, aki az első ismert csókakői várnagyként Mager (Magyar) Pál-t jelöli meg, forrását azonban sajnos nem tüntette fel, a Magyar Pálra vonatkozó egyéb hivatkozásaiban pedig semmi utalást nem találtam arra, hogy az említett férfiú valaha is viselhette ezt a címet. (Nácz 1899, 147.) Nagy valószínűséggel Nácz József Károly János munkájából dolgozhatott, ugyanis annak első kiadása 1893-ból származik, és Fejérre hivatkozva ő is Magyar Pált jelöli meg Csókakő első várnagyaként, külön kiemelve feleségének Gersei Nádasdy Margitnak kalandos, de ugyanakkor tragikus fiúsításának történetét. (Károly 1893, 30-31.) "Thomas castellanus de Chokaku". DF 257972. Anjou XII. 423. 221-227. Engel Pál és Lővei Pál közlik az oklevél összes eddig megjelent kiadását. Engel-Lővei 1998,141. Legújabban Köblös-Sürtő-Szende 2000. 96-105. közölte a békeszerződés fotóját illetve magyar fordítását, náluk már szintén a helyes titulusok szerepelnek. Vö az 1. képpel. (Engel-Lővei 1998, 146.) A pecsét természetes színű viasz pecsétfészekben (27x25 mm) kerek, természetes színű pecsét (átm.: 16 mm). Mezejében sisakból növő, széttárt szárnyújobbra néző madár (Nyáry A. szerint sas, Csorna J. szerint griff). A keretben majuszkulás körirat, a Nyáry Albert által közölt rajz alapján kiegészítve: +S «TOME D' [CHOKAKV] • - Sigillum Tome de Chokaku. A pecsét közlése képpel együtt: Nyári 1886, 63; Csorna 1904, 67 [1209]. A pecsét méretei alapján a szerzők által felállított három csoportból a legalacsonyabb státuszúak csoportjába tartozik (22-32 mmes pecsétátmérő), azaz az egyszerű királyi várnagyok közé. Itt tehát Tamás még nem tartozott a király kedvelt emberei közé. Engel-Lővei 1998,146. 29 (30) sorszám alatt szerepel Magyar Pál, míg 31 (32) sorszám alatt Gönyűi Tamás. Engel Pál Archontológiájában — helyesen — Magyar Pál (1322-1357) csak mint gimesi várnagy (1322-1345), tárnoknagy (1324-1326) és kincstartó szerepel (1340). Engel 1996. II. 153. 62