Arrabona - Múzeumi közlemények 44/2. - A Castrum Bene Egyesület 12. Vándorgyűlése (Győr, 2006)

Bocsi Zsófia: Csókakő vár az írott források tükrébe, különös tekintettel az Anjou korra

BOCSI ZSÓFIA CSÓKAKŐ VÁR AZ ÍROTT FORRÁSOK TÜKRÉBEN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL ... JEGYZETEK 1 Jelen tanulmány a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történelem szakán 2005-ben leadott és megvédett A várak szerepe a középkori Magyarországon. Csókakő vár története és mindennapi élete a középkorban című szakdolgozatomnak a vár birtoklás- és politikatörténetével foglalkozó Anjou-kori részét fedi le, apróbb változtatásokkal. Itt ragadom meg az alkalmat, hogy megköszönjem témavezetőmnek, Rácz Györgynek, bírálóimnak Horváth Richárdnak és Pálosfalvi Tamásnak, Solymosi Lászlónak, valamint Schmidtmayer Richárdnak előrevivő tanácsaikat és észrevételeiket, Szilágyi Krisztián Antalnak pedig a térképek elkészítését. 2 A tanulmány ezen része 2006. május 27-en hangzott el Győrben a Castrum Bene Egyesület 12. Vándorgyűlésén Vár - uradalom - hatalom. A Rozgonyiak várbirtoklása a Vértesben címmel. 3 Vö. az 1. Diagrammal 4 DL 12306 - 1430. szeptember 15. 5 DL 14600 - 1453. január 24., DL 14623 - 1453. február 2. 6 DL 15421 - 1459. december 8. 7 DL 14625 - 1461. június 17.1461. november 30., DL 15601 - 1461. július 21. 8 Pálosfalvi 2003. 9 Itt előadótársam, Schmidtmayer Richárdnak az ELTE-BTK Történelem szakán 2005-ben megvédett Vértes vidéke három várának (Gesztes, Vitány, Gerencsér) története a középkorban című szakdolgozatára gondolok. 10 Pálosfalvi 2003. 11 ARozgonyi család genealógiáját ld. Keresztes 1926, illetve újabban Engel 2001. Básztély nem. Az itt említett személyekre: Básztély nem 2. tábla, Rozgonyi (Miklós ága). A monyorosi és a csicsvai-csókakői ágat a továbbiakban Pálosfalvi 2003. 899. 7. sz. jegyzetet követve ifj. Jánosnak és János-fiaknak nevezem. 12 Kubinyi 1973. 7. ; Wertner 1907. 14. 13 Újlaki Miklós dunántúli tevékenységére bővebben: Kubinyi 1973, Horváth 2002. Legújabban: Mészáros 2005,330-339. 14 DL 13967, ill. DL 88893 - 1446. szeptember 21. 15 DL 14118 - 1447. október 4. Az oklevelet teljes szövegében közli Károly 1896-1904. III. Oklevéltár LXXXIII. Regesztát hoz Bártfai 1938. 193. 16 A Csókakő vár uradalmáról fennmaradt gazdasági számadások és urbáriumok külön tanulmányt érdemlő részletes feldolgozását a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának Multidiszciplináris Doktori Iskolájának Történelem doktori programja keretében dolgozom fel. 17 DL 25634 - 1521. szeptember 21. 18 DL 26141 - 1500-1520 19 Jtem ratione victualium ad nuptiasfilatoris sui per singulas duas sessiones pullum unum, anserem unum, formagium unum, butirum unius mezzel ad XXVIII sessiones conputantes exegerat dominus Barson pullos XIIII, anseres XIIII, formagia XIIII et butirum pintis IIR" UeC Fasc. 4. No. 41. 4. v. 20 UeC Fasc. 4. No. 41. 1. r. 21 DL 17508 - 1473. november 18. 22 DL 25534 - 1510. október 4. 23 Zsigmond uralkodásának utolsó évéből, 1437 végéről maradt fenn egy várjegyzék, amelyben szerepel az összes fontosabb királyi vár és azok birtokosai. Ebből tűnik ki, mekkora hatalom összpontosult akkor a Rozgonyiak kezében: Rozgonyi István temesi ispán bírta pro honore Tata, Gesztes, Vitány és Essegvár várait, magánszemélyként élethossziglani adományként pedig Csókakő várát. Ezen kívül familiárisa, Bátfai István kezén találjuk pro honore Döbrököz és Pata várait, míg Rozgonyi János kezén Budát, Rozgonyi István pozsonyi ispán hatalmában pedig Pozsonyt, Komáromot, Újvárat, Detrekőt, Éleskőt, Korlátkőt és Szepesvárvárat. A király 24 várából tehát 12+2-t a Rozgonyiak bírtakpro honore, Csókakőt élethossziglan, a Simon-ághoz tartozó Rozgonyi Péter egri püspök pedig számos királyi és királynéi birtokot és javadalmat birtokolt zálogjogon. (Engel 1977,197-199.) 24 Szakdolgozatom megírása idején még azon a véleményen voltam, hogy a várat végig ifj. János tartotta a kezében, újabb források ismeretében és újraértelmezve az adatokat azonban arra jutottam, hogy 1443-1446 között valószínűleg tényleg nem volt benn a várban ifj. János, az viszont még mindig kérdéses, hogy a János-fiak, vagy Újlaki Miklós, vagy a várat korábban elfoglaló két várnagy uralta ténylegesen Csókakőt. 25 A Kárpát-medence számos vitatott korú vára esetében nem áll rendelkezésre Árpád-kori oklevél, azonban ilyenkor is van lehetőség a továbblépésre a kutatás számára, más jellegű források segítségül hívása által. 26 A dolgozatban szereplő, a vár régészeti feltárásából származó információkat a Béni-Fülöp-Hatházi 1999-ből vettem. 61