Arrabona - Múzeumi közlemények 44/2. - A Castrum Bene Egyesület 12. Vándorgyűlése (Győr, 2006)
Bocsi Zsófia: Csókakő vár az írott források tükrébe, különös tekintettel az Anjou korra
BOCSI ZSÓFIA CSÓKAKŐ VÁR AZ ÍROTT FORRÁSOK TÜKRÉBEN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL ... tes hétköznapi életet jelzi. Némileg ellentmond ennek az a tény, hogy a régészeti kutatások során alig kerültek elő a XIV. századra datálható emlékek. A királyi kézre kerülés nem járt nagyobb építkezésekkel, csupán a várudvar déli felének bővítése, azaz szabályos négyzetes alaprajzi formára való kiépítése történt meg. Egy korábbi udvari akna törmelékkel való feltöltése és padlóval való lefedése utal az 1300-1330 közötti nem túl jelentős építészeti átalakításokra, amelyeket a feltáró régész, Hatházi Gábor Csór nembeli Gönyűi Tamás itteni tartózkodásához próbál kötni. 50 Homályban marad továbbá a várnak a királyi vadászatokkal kapcsolatos szerepe is, hiszen a Vértes ekkor királyi erdőispánság volt, Csókakő pedig királyi vár, viszont nem tudunk egyetlen olyan írott forrásról sem, amely arról tanúskodna, hogy a király egy-egy vadászat során néha megszállt volna itt a kíséretével — szemben Gerencsérrel és Gesztessel vagy a későbbiekben Tatával. Végül, amint arról már szó volt, a Csókakő várához tartozó kiszolgáló falvak megszervezése és a várhoz való csatolása is még I. Károly birtoklása alatt történhetett meg, létrehozván ezzel itt is az egész országban egyre több helyen megjelenő váruradalmat. Az egyes falvaknak az uradalomhoz csatolása illetve birtokadománya idejét is oklevelekből ismerjük. A Csákok trencséni és dudari ága közötti osztozkodást tartalmazó, már említett 1323-as oklevélben is szerepelnek olyan települések, amelyek a későbbiekben rendszeresen és állandóan Csókakő vár tartozékaiként jelennek meg. Berény, Igar, Vaja, Zámoly és Kér tehát a Csákok törzsbirtokaiként kerültek Csókakő tartozékai közé. 51 Mór 1327 októberében, míg Veréb 1330 júliusában került a vár birtokai közé, mindkettő cserével. 52 Sárkány nem tudni mikor lett várbirtok, viszont bizonyos, hogy Zsigmond király idején az volt, hiszen a király eladományozza. 53 A csókakői váruradalmat alkotó falvakról és megyén belüli elhelyezkedésükről ebben a tanulmányban nincsen módom írni, de a várhoz való elhelyezkedésük és az utakhoz, domborzati jelenségekhez való viszonyuk szemléltetéséhez a mellékelt térképek nyújtanak segítséget. 54 (4. kép) Összefoglalásképpen elmondható, hogy az írott források egyes típusainak előfordulása és mennyisége a magyar középkori történelem századai során nem egyenletes. A birtokokat is felsoroló adománylevelek mindig jelen vannak, a gazdasági iratok az uradalmak új, összetettebb igazgatási rendszerének meghonosodásakor, a középkor végén és az újkor hajnalán szaporodnak meg, míg az írott források és Csókakő vár kapcsolatának a szemléltetésére kiválasztott Anjou-korra az akkor virágzó, centralizált közigazgatási rendszerre, a Zionor-rendszerre és az ahhoz kapcsolódó kiszolgáló apparátus szereplőire, a királyi várnagyokra nyerhetünk fontos adatokat. Annak ellenére, hogy sokszor éltem az „erről sajnos nem maradtak fenn írott források" kifejezéssel, nem szabad megfeledkezni azokról sem, amik viszont szerencsésen fennmaradtak, hiszen ezek nélkül még ennyit sem tudnánk a várnak erről a korszakáról. Különösen a Magyar Pál csókakői várnagysága körüli félreértések mutatnak rá, hogy mennyire fontos az írott és a képi források együttes, alapos tanulmányozása, beleértve ebbe a napjainkban keletkező „írott forrásokat" is. 59
