Arrabona - Múzeumi közlemények 44/2. - A Castrum Bene Egyesület 12. Vándorgyűlése (Győr, 2006)

Bocsi Zsófia: Csókakő vár az írott források tükrébe, különös tekintettel az Anjou korra

ARRABONA 2006. 44 / 2. LMANYOK mester, 1354-ben pedig óbudai várnagy, valószínűleg a királyné szolgálatában.

42 Tamás alvárnagyáról is van egy adatunk, akit Máténak hívtak és 1339. november 30-án

43 mint királyi kiküldött ember járt el a királyi vadászok ügyében. Csór nembeli Gönyűi Tamás 1358-ban bekövetkezett halála után nem tudni, ki volt a várnagy. Engel Pál kutatásai szerint 1376-ban egyesítették a csókakői várnagyi tisztséget a fejéri ispáni címmel,

44 Gönyűi Tamás fia János személyében, aki donorként birtokolta a csókakői váruradalmat, ami ekkorra már igencsak tekintélyes birtoktestet alkotott az ország szívében, közel a medium regnïhez. Nem terjesen világos, hogy az apja által befutott nagy karrierre való tekintettel miért nem Gönyűi János követte Gönyűi Tamást a csókakői várnagyságban. I. Károly talán attól tartott, hogy így túl nagy területi hatalom összpontosulna János kezében, hiszen 1360 és 1379 között ő volt a győri, komáromi és bakonyi ispán, ez utóbbi által bírva a cseszneki, a gesztesi és a vitányi várnagyságot, emellett pedig 1361 és 1374 között királyi ajtónállómester is volt.

45 Működéséről sajnos semmit nem tudunk, csak a leváltásának időpontját ismerjük. Nagy Lajos király ugyanis az 1379. február 12-én kiadott, Győr, Komárom, Fejér, Bakony és Vértes megye nemeseinek címzett levelében tudatja, hogy ezentúl Himfi Benedeknek, az említett megyék új ispánjának tartoznak engedelmeskedni Csókakő, Gesztes, Vitány és Csesznek várnépei.

46 Himfi Benedek is nagy karriert befutott, elismert országnagy volt, és szintén honorként bírta Csókakőt. Úgy tűnik, csak úgy, mint Gönyűi János, ő is élete utolsó tisztségeként kapta meg a fejéri, győri, bakonyi és komáromi ispánságot, ezekkel együtt pedig a csókakői, gesztesi, vitányi várnagyságot.

47 Az ő működéséről sincs semmilyen adatunk, viszont bátorkodom felvetni, hogy az írásos források hiánya arra utalhat, hogy várnagyságuk alatt mindennemű összetűzés vagy hatalmaskodás nélkül, békésen éltek a jobbágyok és a várnépek a vár birtokain. A Himfi Benedek 1380-ban bekövetkezett halála és az 1387 közötti időszakból nincsen adatunk a királyi várnagyokról. 1387 végén említik ismét a fejéri ispánt és csókakői várnagyot, név szerint Sárói Péter fia Lászlót, aki Hrussó várát kapja adományba Zsigmond királytól,

48 amit hamarosan Kéve várára cserél vissza.

49 Sárói László 1390-ig fejéri ispán, és mivel a két tisztség 1376 óta együtt járt, valószínűleg a csókakői várnagyságot is eddig bírta. 1390 és 1397 között ismét nincs adatunk a csókakői várnagyról, noha tudjuk, hogy Jolsvai Leusták volt a fejéri ispán és a nádor, címzéseiből azonban hiányzik a castellanus de Chokakew titulus. Ugyanez érvényes Bebek Detrére 1397 és 1398 között, aki a fejéri ispánság mellett szintén viselte a nádori címet. Az előbbi évtizedeket tekintve az tűnik logikusnak, hogy a mindenkori fejéri ispán volt egyben a csókakői vár várnagya is. Igen valószínű, hogy a nádori tisztséggel járó feladataik mellett nem jutott már idejük a Csókakő körüli ügyek intézésére, ezért vagy mást neveztek ki maguk helyett, vagy ha mégis ők viselték a várnagyi címet, alvárnagyaikat bízták meg a feladat ellátásával — erről azonban nem maradtak fenn írott emlékek, így csak a hipotézisek szintjén tudok mozogni. Mivel a XIV. századból kevés említése maradt fenn a várnak — azok is általában Gönyűi Tamás titulusaként —, feltételezem, hogy a váruradalom kiépítése békében zajlott, a vár életében pedig ez a szakasz a gyarapodást és a konfliktusmen58