Arrabona - Múzeumi közlemények 44/2. - A Castrum Bene Egyesület 12. Vándorgyűlése (Győr, 2006)

Bocsi Zsófia: Csókakő vár az írott források tükrébe, különös tekintettel az Anjou korra

ARRÄBONA 2006. 44 / 2. TANULMÁNYOK a nemzetség kezén, de ugyanennyire tehető a pusztává vált és név szerint nem ismert falvak száma is. Az itteni falvak bizonyosan átvészelték a tatárjárást is, az erdő sűrűje nyújthatott védelmet a síkvidékekről idemenekült népességnek is. Valószínűleg az országnak a tatárjárás pusztításait követő újjáépítési és erődítési munkálataihoz kell kötnünk Csókakő vár felépítését is, ekkor ugyanis valóságos védőgyűrű jön létre a Csákok központi területe körül Oroszlánkő, Gesztes, Vitány és talán Gerencsérvár megépítésével.

29 A vár, pontosabban az alatta fekvő faluhely első említése ugyanis 1299-ből származik, amikor is a már álló vár tövében osztozkodik egymással a Csák nemzetség trencséni és dudari ága.

30 A meglehetősen bonyolultnak tűnő adásvételi szerződés többek között arról szól, hogy Csák nembeli Márk fia István fiai: Péter és István, illetve Protáz fiai: Gyárfás és István és ugyanezen István fiai: Csák és Benedek, valamint a család harmadik ága, Sándor fiai: Csák és János osztozkodnak a család egyik tagjának, Mihály cornes fia Istvánnak a halálával örökösödés útján rájuk szállt dudari és berényi birtokokon. Ennek keretében érvénytelenítik a korábbi adásvételi szerződéseket, kivéve azt, „mely szerint Márk fia István, testvéreitől Sándortól és Konrádtól, Gyárfástól Protáz fiától, Sándortól Dénes fiától megvette Csókakőhegyét az alatta levő faluval és várral együtt, mely a Csókahegy nyugoti oldalán áll."

31 Karácsonyi János 1300 körűire teszi a vár eladásának idejét, az építését pedig értelemszerűen az eladó félhez, a dudari ághoz kapcsolja.

32 Károly János viszont a várat megvevő István testvéreit, vagy atyjukat, Márkot tartja az építtetőnek, ez utóbbit Csák Ugrin esztergomi érsek és testvére, Miklós csanádi ispán valamelyik unokájának tartja.

33 Az új uralkodó valószínűleg felismerte a vár stratégiai kulcsszerepét, illetve a tartományurakkal folytatott harcok óvatosságra inthették, ezért 1326-ban I. Károly elcserélte Tolna megyei Nyék és Dombó váraiért a trencséni ágba tartozó Csák nembeli István fia Istvánnal a Veszprém megyében fekvő Bátorkő és Csesznek, valamint a Fejér megyei Csókakő és Gesztes várakat, ezzel jelentős, összefüggő királyi birtoktömböt hozván létre.

34

1327. október 28-án a várat már királyi kézen találjuk, amidőn I. Károly Mór falut cseréli el Csanád egri püspök Heves megyei Goruld birtokával és a hídvégi vámmal, Mórt pedig ad castrum nostri Chokaku csatolja.

35 Csókakő története az Anjou korban gyakorlatilag Csór nembeli Gönyűi Magnus Péter fia Tamás várnagyságával fémjelezhető, aki 1328. szeptember 21-től 1355. március 18-ig bírta ezt a tisztséget és tulajdonképpen ezzel a honorral kezdte meg a felemelkedését.

36

1328-ból van egy másik említésünk is, Magyar Pál, akit — az egyik oklevéltár szerint — csak ebben az évben találunk meg a várnagyok listáján, egy I. Károly és Frigyes német császár között Brück an der Leitha-nál kötött békeszerződés kapcsán, ahol a tanúsorban ő az utolsó felsorolt jelenlevő tisztségviselő.

37 Ez az adat azonban kételkedésre ad okot, ugyanis az idézett békeszerződés eredetijéről készült fotón a harminckét tanúként felsorolt országnagy közül a szintén utolsóként felsorolt Tamás csókakői várnagy nevével találkozunk.

38 Ez az oklevél az első csókakői várnagy személye körüli félreértések tisztázása mellett más szempontból is fontos nekünk, ugyanis abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy Csór nembeli Gönyűi Tamás pecsétjét is megismerhetjük, az tudniillik fenn56