Arrabona - Múzeumi közlemények 44/2. - A Castrum Bene Egyesület 12. Vándorgyűlése (Győr, 2006)

Bocsi Zsófia: Csókakő vár az írott források tükrébe, különös tekintettel az Anjou korra

BOCSI ZSÓFIA CSÓKAKŐ VÁR AZ ÍROTT FORRÁSOK TÜKRÉBEN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL ... A források utolsó, hatodik csoportjába azokat az egyéb okleveleket soroltam, amik egyrészt kimaradtak az eddigiekből — ilyenek a kézbesítő-jelentő, kerestetőátíró oklevelek vagy a tanúsítványok —, másrészt meglehetősen különös információkat tartalmaznak, mint például az az 1473-ban keletkezett oklevél, amelyben Mátyás király a prelátusokkal, bárókkal és nemesekkel egyetemben ránézésre 12 évesnek becsüli, és ezáltal nagykorúsítja a csókakői várnagy által bemutatott Rozgonyi Osvát fia Osvátot.

21 Egy másik hasonló érdekesség az az 1510-ben kelt magánlevél, amelyben Bakócz Tamás súlyos lábfájásra panaszkodik.

22 Legvégül azt a forrástípust kell megemlítenem, amivel sajnos nem rendelkezem, ez pedig a vár beosztására, egykori funkcionális térbeosztására vonatkozó várfelosztó oklevél, ami a régész számára is a legértékesebb középkori forrás egy várra vonatkozóan. Véleményem szerint a hiánynak két lehetséges oka van: 1. a család kezén levő más várak száma annyira jelentős volt,

23 hogy nem volt létfontosságú számukra egy váron való huzakodás — noha tudjuk, hogy itt nem a puszta birtokláson volt a hangsúly, hanem a váruradalomból befolyó jövedelmek feletti rendelkezési jogon; 2. a Rozgonyiak oklevelekkel bizonyítható polgárháború alatti huza-vonája ellenére a vár — szinte

24 — végig egy kézben volt, életében végig ifj. Jánoséban, halála után pedig a János-fiakéban. Noha ellentmondani látszik ennek, hogy az idézések sokszor falusi kúriájában érik utol ifj. Jánost, aki a kor — úgy tűnik — általános szokása szerint nem várában élt, bár a csókakői vár kényelmes, a régészeti emlékek szerint jól kiépített volt, és nem is fekszik annyira megközelíthetetlen magasságban. Ennek miértjéről azonban sajnos nem maradt fenn írott forrás, be kell érni a történészek és a régészek ezirányú hipotéziseivel. Most pedig áttérve a tanulmány második nagyobb egységére, be szeretném mutatni, hogy milyen adatokat nyerhetünk egy átlagos várról egy kiválasztott, adott időszakban, és mennyire jellemző egy-egy forrástípus egy-egy korra. A vár történetének csak rövid szakasza játszódott az Árpád-korban. Pontos építési idejét nem ismerjük és a hiteles írott források is szűken állnak rendelkezésre ebből a korszakból, ezért csak az állítható biztosan, hogy Csókakő vára az Árpád-kor végén, valamikor a XIII. század második felében vagy utolsó harmadában épülhetett.

25 Ezt a feltételezést támasztják alá a régészeti kutatás során nyert adatok is,

26 azaz a felső vár északi részén 1998-ban feltárt öregtorony, ami a korai várakban mintegy mentsvárként funkcionált. Ehhez csadakozott egy lakófunkciót betöltő palotaszárny, illetve az ettől délre eső várudvar, közepén a mindennapi élethez elengedhetetlenül szükséges ivóvíz nyerésére készített ciszternával. A vár XIII. századi életének bizonyítéka többek között egy itt talált aranyozott bronz kereszt is.

27 Szent István király idejében a Vértes hegység is része lett a megyeszervezetnek. A király a Szabolcs vezértől leszármazó Csáknak és utódainak hagyta meg a területet, kivéve a Komáromból Bánhidán és Bicskén át Buda felé vezető főút környékét. A Vértes déli lejtőjén építette fel Csák az első várát, Csákvárat.

28 Talán az addigra romos állapotba került egykori római erőd, Floriana megmaradt falainak a felhasználásával. Az Árpád-kor folyamán kb. 50 falu volt részben vagy egészben 55