Arrabona - Múzeumi közlemények 44/2. - A Castrum Bene Egyesület 12. Vándorgyűlése (Győr, 2006)

Bocsi Zsófia: Csókakő vár az írott források tükrébe, különös tekintettel az Anjou korra

BOCSI ZSÓFIA CSÓKAKŐ VÁR AZ ÍROTT FORRÁSOK TÜKRÉBEN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL ... ún. zavaros időkre — azaz a Habsburg Albert halála és V. László trónra lépése közötti időszakra — irányítják a figyelmet. Úgy tűnik ugyanis, hogy az interregnum polgárháborús viszonyait kihasználva a Rozgonyi családnak a már a 14. században kialakuló mindhárom ága benyújtja igényét Csókakő várára és uradalmára, és természetesen más birtokokra is. A család különböző ágainak pártállásáról Erzsébet királyné és Ulászló hatalmi harcai idején terjedelem hiányában nem írok részletesebben, annál inkább sem, mert ezt az izgalmas kérdést Pálosfalvi Tamás már feldolgozta.

8 Azt azonban ki kell emelnem, hogy az írott források jelentősége itt abban rejlik, hogy egy-egy vár vagy több vár történetén át a családtörténetbe látunk bele, és vissza, a családtörténet ismerete nélkül a vértesi és a felvidéki Rozgonyi várak birtoklástörténete nem ismerhető meg. Ez a gondolat vezet ahhoz a módszertani jellegű megállapításhoz is, hogy a kutatás céljától függően, hogy úgymond milyen szemüvegen át nézünk egy konkrét várat (Csókakő), egy régió történetét (Vértes),

9 vagy egy adott időszakot (polgárháború),

10 eltérő eredményeket kapunk. Érvényes ez annál inkább itt a Vértesben, ahol egy egész régiót bír ugyanaz a család, illetve ahol egy családon belül váltakoznak a birtokosok. A család történetének ez a modern, tudományos igényű feldolgozása azonban eddig még nem történt meg, ezért az eredményeink egyelőre még sajnos fogyatékosak. Visszatérve a zavaros időkre, 1443 nyarán kezdődött az a huza-vona a vértesi várak és a Pest megyei birtokok felett Rozgonyi István temesi ispán fia, ifjabb János és Rozgonyi János tárnokmester fia idősebb János és testvérei, Rénold, Osvát és Lőrinc között,

11 ami egészen ifjabb János 1459-ben bekövetkezett haláláig tartott. Ugyanakkor pont erre, a család életében kulcsfontosságú időszakra vonatkozóan a források meglehetősen hiányosak, mert pont ezek semmisültek meg: megsemmisítették őket, vagy esetleg soha nem is léteztek. Ebben az időszakban nemcsak a Rozgonyi család két ágának képviselőit találjuk a várban, hanem a szemmel láthatóan a János-fiakat támogató, az egész Dunántúlt hatalma alatt tartó Újlaki Miklóst is, aki egyébiránt Rozgonyi Margit újdonsült férje.

12 Az 1445-ben a várat bitorló dunántúli nagyúr szándéka jól látható: hatalmának megszilárdítása érdekében létfontosságú volt számára, hogy összekösse Veszprém megyei, Székesfehérvár környéki és délvidéki birtokait, ezzel mintegy védelmi vonalat is létesítve egyben a Vértes erősítésére.

13 A források harmadik csoportját a birtokokkal kapcsolatos birtokátengedő, zálogkifizető, illetve birtokfelosztó oklevelek alkotják, Csókakő esetében ez utóbbi két egymást követő évre, 1446-ra

14 és 1447-re

15 korlátozódik, amikor kettő is születik a család három ága között. Az egyik fél mindkét esetben a Csókakőben székelő ifj. János volt, míg egyszer a család ősi és felvidéki birtokait bíró semptei-varannói ág, azaz Simon országbíró leszármazottai, máskor a János-fiak a másik fél/felek. A birtokfelosztás minden alkalommal az egyes ágak által bírt, az azóta szerzett és a jövőben megszerzendő birtokokra terjedt ki, kijelölve, hogy kinek hol lesz a székhelye. Néha ezek az oklevelek ifj. János bevallása szerint kényszer hatására születtek, Csókakő még ezekben az esetekben is mindig ifj. János székhelyéül jutott. A negyedik csoportba a hatalmaskodásokról szóló tudósítások tartoznak, amiket rendszerint a csókakői várnagyok felbujtására az uradalmon élő jobbágyok kö53