Arrabona - Múzeumi közlemények 44/2. - A Castrum Bene Egyesület 12. Vándorgyűlése (Győr, 2006)

Aszt Ágnes: Mosonmagyaróvár castrumai

ÁSZT AGNES \RCASTRUMAI 12. kép A Szt. Katalin várkápolna konzervált alapfalai. (Fotó: Ászt Á., 2004.) emelték,

101 amely létszám jelentősen meghaladta a század közepén tervezett 500 fős gyalogságét

102 (nyilván nem számolhattak előre Győr elestével). A létszámnövelés legjelentősebb eleme volt, hogy a török portyázások ellensúlyozására osztrák rendi jövedelmekből felállítottak és Seifried von Kollonitsch Rittmeister vezénylete alá rendeltek egy háromszáz fős archibusier egységet.

103 A várat megerősítették, új őrházakat emeltek mellé, benne hadiszertárat (a szertárnok Georg Unger lett) és postaállomást létesítettek.

104 Az újabb kutatások, Winkler Gusztáv térinformatikai felmérései erre az időszakra vonatkoznak.

105 Legfontosabb eredménye a lucsonyi elővédmű feltérképezése. A 2 ha területet körbefogó sáncegyüttest K-ről egy pajzsgát is erősítette.

106 Ez lehetett az a terület, ahonnan a felszabadító háborúk idején a 60-70 ezer fős császári seregek Buda ellen indultak. A vasvári békét követően, 1665-ben Mohammed ruméliai beglerbég kíséretében a török követség tagja volt Evlia Cselebi is, aki leírja Magyaróvár várát, s a várost is. Leírása — főképp Mosonéval összevetve — elfogadhatóan realisztikus. Egyetlen kapuról ír, és öt „ördögi szerkezettel felszerelt" bástyáról számol be.

107 Jelentős új forráscsoportot eredményeztek a stockholmi hadilevéltárban

108 őrzött Kungliga Kriegsarkivet kötet XVI. század II. feléből származó térképei, amelyek közül a 43-44. sorszámúak Magyaróvár várát és városát mutatják. A 43. kép inkább elővázlatnak tekinthető, míg a 44. az erődítési tervek összetettségét mutatja be. A lucsonyi részre vonatkozó tervek a fentebb említett geofizikai felmérések szerint 37