Arrabona - Múzeumi közlemények 44/2. - A Castrum Bene Egyesület 12. Vándorgyűlése (Győr, 2006)
Aszt Ágnes: Mosonmagyaróvár castrumai
AoZ* i AvjfSlio •'GYAROVARC sokszorosan cáfolt romantizáló elképzelés. AIX. századi püspöki székhely gondolata annyira erősen tartotta magát, hogy Jerney J. még a „vetvári kún-avar" püspöknek, Annon-nak a pecsétnyomóját is megtalálni vélte. 71 Azonban az általa, és később is számtalanszor citált forrásadat, mely szerint II. Eugen pápa Annon püspököt 823-ban küldte Vetvárba, alapvetően téves, hiszen a pápa csak egy évvel később lépett trónra. Ezen oklevél egyike a Pilgrim passaui püspök (971-991) által gyártatott lorchi hamisítványoknak, amelyekkel a X. században Passau érsekségre való emelését (szerinte visszaemelését) kívánta elérni, „bizonyítani" a salzburgi érsekséggel való rivalizálás közepette. 72 A Györffy-féle gondolatot semmiféle régészeti bizonyíték nem támasztja alá, Óvárról csak a Rókadombról ismertek kora Árpád-kori településnyomok, ám ezek is messze elmaradnak egy ispánsági központ kívánalmaitól. 73 A várral kapcsolatban nemcsak neve problémás, igen hiányos régészeti vagy művészettörténeti kutatása is. (9. kép) Csak a várkapu illetve a várkápolna területén folytak kisebb szondázó jellegű ásatások. Újabb adataink térinformatikai felmérésekből, illetve felszíni gyűjtésekből származnak, valamint nem utolsósorban Adattárunk kritikai áttekintéséből. Ezen információk együttes bemutatása talán nem hiábavaló. A szabálytalan ovális alapú külsőtornyos várfalon belül ötszög alapú, négysaroktornyos várkastély áll, benne középkori nyílászárók keretei, az ÉNy-i részen XV. századi árnyékszék-fülke található. Az először 1415-ben említett várkastély 74 jelen állapota 75 XIX. századi, első emelete 1602-ben már állt, a pártázata az eredeti védőfolyosó része lehetett, a második emeletet 1810-ben építették. A későközépkorra 6 nagy olaszbástya (városfal), és 2 kisebb (belső várnál) épült ki. Széles és mély várárok, sánc, a sáncban később épített kazamaták övezték. A várkapu jelen állapotában XVI. századi, vegyesfalazású (terméskő-tégla), téglából épített dongaboltozatában a Szentgyörgyiek címere látható egy kőfaragványon. (10. kép) A várkapu-folyosón 7 db gótikus ülőfülke és egy 1,4 m magas ajtókeret. (11. kép) A várudvarhoz csatlakozó szárnyakban l-l ajtó- és ablaknyílás látható kőkerettel. Az öt nyílású, 38 m hosszú híd XVIII. századi. A bizonytalan római-kori előzmények után a XIII. század első felében már biztosan lakott volt a vár területe, egy védművek nélküli Árpád-kori település nyomait kutatta meg 1973-ban Tomka Péter és Pusztai Rezső a kaputorony ásatásakor. 76 1250 körül épülhetett a kaputorony E-i része alatt tompaszögben megtörő falszakasz. A feltárt falrészletből Pusztai Rezső egy 10x6 m alapterületű hatszögletes, az alapozási szintjén a 3,5 m széles falazatú lakótornyot határozott meg, amely véleménye szerint Óvári Konrád hatszögletű lakótornyának alapja volt. 77 Interpretációjának meghatározó motívuma a korai vártipológia, mindazonáltal tény, hogy Konrádnak a század közepén volt valamiféle vára Óváron, amelyről azonban csak írott forrásaink vallanak. Bár semmiképp nem tekinthető következetesnek a középkori terminológia, megjegyezzük, a lakótorony elnevezése turris volt, az önmagában álló tornyot soha nem hívták castrumnak, 78 míg Konrád vára mindannyiszor castrum névenjelenik meg forrásainkban. A feltárás során nyitott maradt, hogy volt-e kút vagy ciszterna a toronyban (mint a lakótornyokban általában), illetve önmagában állt-e, vagy egy épületegyüttes része volt. A Győr nb. Konrád 79 magister Óvár legendás ura volt. 1258-ban pohárnokmester lett, 1260-ban már borsodi ispánként szerepel okleveleinkben. 80 Felemelkedésének íve ekkor azonban megtört, elvesztette IV. Béla bizalmát, mikor ellenfeleire ráuszí33
