Arrabona - Múzeumi közlemények 44/2. - A Castrum Bene Egyesület 12. Vándorgyűlése (Győr, 2006)

Aszt Ágnes: Mosonmagyaróvár castrumai

ÁSZT ÁGNES MOSONMAGYARÓVÁR CASTRUMAI Az utóbbi évek kutatásai elsősorban a suburbium területére terjedtek ki, kiszélesedett az eddig ismert kronológiai horizont, és valamivel többet vélünk tudni Mosón korai templomairól is. A suburbium első okleveles említése 1096, amikor Gottschalk pap karóba húzatott a főtéren egy magyar ifjút.

47 Belső topográfiájáról írott források alapján annyit tudhatunk, hogy a XIII. században már biztosan pincézett kőháza állt a piactéren a szentkereszti (Heiligenkreuz, Ausztria) ciszter apátságnak (1222, 1229, 1230), és a lébényi bencés monostornak (1231).

48 Az Erzsébet tér 11/12. megkutatása egy üzletház építése miatt kezdődhetett meg.

49 A talált Árpád-kori telepjelenségek elmaradnak a vártaktól, de ugyanakkor tény, hogy az esetleges középkori nyomokat két újkori kút, és egy XIX. századi kovácsműhely (ún. Potyondi -műhely)

50 alapozása megsemmisítette, továbbá a kis felületű kutatást a folyamatosan működő piac, az illegális kincskereső akciók, a hatalmas esőzések és az ennek következtében megemelkedett talajvízszint rendkívül megnehezítette. 2003-2004 folyamán zajlott a mosoni csatornázási projekt,

51 amelynek során megkutatásra került a Kis u. tengelyének teljes vonala. -130-150 cm mélységben kisebb megszakításokkal (újkori beásások) folyamatosan követhettük a világosbarna agyagos, középkori kisleletekben gazdag réteget. Objektumot nem tudtunk megfigyelni. A XII. századi helyi- és import kerámialeletek közül kiemelendő egy, a markoló által épen kifordított fazék, amely, mivel az alján egy vasszöget találtunk, XII. századi építőáldozat lehetett. A suburbium talán legszebb lelete a Soproni u. egy objektum nélküli telkén, az egykori Duna-mederben előkerült, XIII. század közepére datálható, regensburgi körre utaló zoomorfikus — lovat formázó — kerámia aquamaniletöredék.

52 A Kis u. 12.

53 sz alatti telken egy családi ház építését megelőző kutatásunk a mosoni suburbium kronológiájának legmeglepőbb kiszélesedését eredményezte. A vártól D-re eső telken a korábbi építkezésektől nem bolygatott területen három kutatóárkot jelöltünk ki. Kettőben a suburbiumhoz tartozó XII/XIII. századi leletanyagú Árpád-kori gödröket, árkokat, cölöplyukakat tártunk fel. A 2. kutatóárokban a 2. objektum azonban nem csupán ezen az ásatáson, de suburbium kutatásában is egyedülálló. Sajnos a gödörnek hozzávetőlegesen csak a negyedét sikerült feltárnunk a kutatóárkunk K-i sarkában. Feltűnően nagy mérete (a kibontott része 170x120 cm alapú), a benne megfigyelt 80x50 cm alapú cölöplyuk egy komolyabb konstrukcióra enged következtetni. Az objektum betöltéséből kizárólag jellegzetes római-kori házikerámia, kerek bronzlemez, ólombulla, fibula, valamint 15 db későrómai érme került elő. A nyitóérem Galerius Maximianus (293-311) kisbronza, a záróveret Iulius Apostata (354-361-363) középbronza. A zárt objektumból előkerülő leletegyüttes egyértelműen utal a mosoni római megtelepedésre, ám ennek jellege és mértéke egyetlen — töredékesen megfigyelt — objektumból nem állapítható meg. Munkahipotézis szintjén jelenleg csak arra mernék utalni, hogy a nagyobb méretű, komoly cölöppel alátámasztott gödörépítmény (ház?) egy IV. századi tanyaszerű település része lehetett.

54 Forrásainkban általánosan megfigyelhető, hogy az Árpád-kori megyeszékhelyeken két egyház működött, a suburbiumi plébánia és a várban vagy közvetlen mellette felépített esperesség.

55 31