Arrabona - Múzeumi közlemények 44/2. - A Castrum Bene Egyesület 12. Vándorgyűlése (Győr, 2006)

Aszt Ágnes: Mosonmagyaróvár castrumai

ÁSZT ÁGNES MOSONMAGYARÓVÁR CASTRUMAI 7. kép A mosoni ispáni központ régészeti kutatása. (1.: gödörásás 1880. k., 2.: Pusztai 1952., 1958., 3.: Tomka 1971., 4.: Tomka-Pusztai 1972., 5.: Pusztai 1980., 6.: Pusztai 1981., 7.: Pusztai 1963., 8.: Figler 1986., 9.: Ászt 2001., 10.: Ászt 2002/1., 11.: Ászt 2002/2., 12.: Csatornázási projekt Ászt megfigyelés 2003-2004., 13.: Ászt 2004., 14.: Ászt 2005., 15.: Ászt 2003.) zadi oppidum

39 telepjelenségeit dokumentálták, az alsó rétegekben pedig sikerült dokumentálni a téglalap keresztmetszetű, kizárólag vízszintesen, kazetta-szerűén egymásra rakott gerendákból épített, helyenként 80-140 cm magasságban vörösre égett sáncszerkezetet. A sánc hossza 900 m, szélessége 15 m, meglevő magassága 2 m. A 20-30 cm átmérőjű gerendákból rakott kazetták 1,4x3 illetve 2,5x2,5 m alapúak voltak.

40 Kis felületen lehetőség nyílt a várbelső megkutatására is, ahol egy kőtűzhelyet és egy, közvetlenül a sánchoz támaszkodó épületrészletet tártak fel.

41 A fenti lelőhelytől Ny-ra, a Fuvaros utca 15. számú telken a vár DNy-i sarkánál az ívelt vonalú sánc külső oldalán helyenként rossz megtartású kőfalnyomokat dokumentáltak. A kőfalat Tomka Péter Salamon 1074. évi mosoni tartózkodásával kapcsolta össze,

42 Bóna 1.1096 utánra datálta.

43 Véleményem szerint 1074 utáni, amikor Ellenhard freisingi püspök — megerősítés fejében — megkapta a várat IV. Henriktől.

44 Hadászati jelentősége nem volt, a vár katonai erejét fekvése biztosította. Avar szerkezetéhez újabb adalékot jelentett, hogy 2001-ben sikerült feltárnunk a várárok egy szakaszát (8. kép), amelyet a vár K-i oldalán, az Iskola utcában, 15 m hosszan 6 m szélességben dokumentálhattunk — a kutatás jellegéből adódóan csak fele szélességében.

45 Az eddigi kutatások mind a vársáncot, kisebb felületek a várbelsőt érintették. Egyetlen — ámde meghatározó fontosságú — suburbiumi kutatás a vártól D-re fekvő Soproni u. 28. sz. telkén volt 1963-ban, amikor épületbontás során egy apszisos kőépületrészlet került elő, amelyet Pusztai Rezső az esperesi templom maradványaként értelmezett.

46 29