Arrabona - Múzeumi közlemények 44/2. - A Castrum Bene Egyesület 12. Vándorgyűlése (Győr, 2006)

Aszt Ágnes: Mosonmagyaróvár castrumai

ARRABONA 2006, 44/2. TANULMÁNYOK kumentálatlan. Szintén a várárokban folyt kutatás 1973-ben, Pusztai Rezső és Tomka Péter vezetésével.

8 Az általuk feltárt, II. századi kerámiával keltezett „fossa" részlet interpretációja nem egyértelmű, a talált kis mennyiségű kerámia szórványnak tekintendő. Hasonlóképp bizonytalan adat, hogy a várkapuval szemben álló uradalmi malom átépítésekor „réginek mondott" erős falazatot találtak 1609-ben.

9 Az óvári Belváros DNy-i részén, a Linhardt u. 9. előtt 1960-ban -100 cm mélységben II—

III. századra datálható római falszakasz került elő. Pontos szerepe nem tisztázott, Pusztai Rezső szerint elképzelhető, hogy a Castrum Ad Flexum egy falszakasza lehet, amelyet esetleg a középkorban is felhasználtak.

10 Bár az interpretáció bizonytalan, annyi elképzelhető, hogy a tábor valóban az óvári belváros területén, a váron kívül keresendő.

11 A castrum tervszerű kutatása a sűrű beépítettség miatt szinte lehetetlen, hasonlóképpen a vicushoz, amelynek azonban nagyobb felületei ismertek.

12 Római kori emlékek kerültek napvilágra a vicus É-i határából, Lucsony területén több helyről is, a Lucsony utcából, illetve közelebbi meghatározás nélkül „Lucsony határából". Ez utóbbi lelőhely pontosítása azért is kívánatos lenne, mert keltező értékű pénzeket találtak ott, a IV. század közepétől utolsó harmadáig datálhatókat.

13 Lucsony határában 2004. januárjában, az elbontásra ítélt Aranyszarvas fogadó É-i sarokkövéről sikerült megállapítani, hogy római párkánykő darab, amelyre később a Lajta vízállásszintjét vésték.

14 Érdekes új adatnak minősíthetjük a karlsruhei térképek közül a Hfk G 10 (rot) Gl. 360 jelzetűt, amelyen Magyaróvár XVII. századi erődítési terveit ábrázolták.

15 Az erődítési terv elnagyolt, viszont a vártól K-re különös épületegyüttest láthatunk. (2. kép) A felmérésen Óvár városának területéről csak a plébániatemplomot ábrázolták, nyilván a leegyszerűsített belterületi megjelölés során csupán a jellegzetes, jól beazonosítható kőépületek lettek feltűntetve. Ezért elgondolkodtató, hogy vajon mi lehet a Lucsonyban álló sejtszerűen tagolt épületegyüttes? Véleményem szerint nem kizárható, hogy az egykori római castrumnak a XVII. században még felszínen látszó nyomai kerültek a térképre. Bár az ábrázolás nyilván nem méretarányos, de jól körülhatárolható, és egy hitelesítő ásatás igazolhatná, vagy cáfolhatná feltételezésünket. Lucsony

16 neve szláv eredetű, jelentése hajlat, könyök, a latin flexum megfelelője. Mind a névetimológia, mind a topográfia, mind az előkerülő régészeti leletek megengedik a feltételezést, hogy ne csupán Ad Flexum vicusának egy részét, de akár a castrumot is Lucsony területére helyezzük feltételesen. A Vártól É-ra, a Bezenyére vezető M15-ös út építése illetve a mellette végzett csatornázás közben több helyütt is 6 m széles habarcsos-kavicsos, meszes római útmaradványok kerültek elő,

17 valószínűsíthetően az egykori országút.

18 Jobban feltérképezett a vicus belső része. (3. kép) A terület Mosonmagyaróvár központjában, az óvári városrészben található, a Károlyligetben, amit körbefon a Lajta-kanyarulata, illetve a terület DK-i részén ömlik a Lajta a Mosoni (Kis)-Dunába. A vicus területéről először 1885-ben csónakázó tanulók vittek be terra sigillata töredékeket Sőtér Ágostnak,

19 aki ezt követően ásatást kezdeményezett, amelynek során lokalizált egy, és feltárt egy másik fabélletű kutat, továbbá egy helyi adatközlőtől tudomást szerzett további két hasonló szerkezetű kút egykori voltáról. Az 1 m-rel a Lajta vízszintje alatt fekvő, 5 m mélyen kibontott kút, kerek alapú, hor22