Arrabona - Múzeumi közlemények 44/2. - A Castrum Bene Egyesület 12. Vándorgyűlése (Győr, 2006)

Székely Zoltán: Kép és valóság. Törökkori metszetes várábrázolások és forrásai Győr példáján. XVI. század

ARRABONA 2006. 44 / 2. TANULMÁNYOK nát jelöli — rajta néhány hajómalom —, ám a Rabnizaflü. és a Rába flü már felcserélődött. Az erődvárosból a nyugatra nyíló Bécsi- és a délre nyíló Fehérvári-kapunál híd ível át a vizesárkon. A Magyar-bástyával szemben egy újabb híd biztosítja Újváros összeköttetését a táborral, egy másik híd pedig — ez a Kastély-bástyával szemben áll — Szigettel. A Szentdombi-bástya mellett a Mosoni-Dunán átívelő, hajókra szerelt pontonhíd teremt kapcsolatot a Szigetközzel. A Rába és a Rábca közötti területet alacsony halmok (Nieder Haug) borítják. A Rába bal partján egy dombon akasztófa árválkodik: ez tévedés, hiszen a vesztőhely a Rábától keletre eső dombon volt, amelyet az akvarell is jelöl s funkcióját is megnevezi: Berg des Gerichts. A kép nagyobbik részét a császári tábor ábrázolása tölti ki. A sáncok a vártól déli, délkeleti irányban húzódnak félkör alakban a Rába menti magaslattól a Mosoni-Dunáig. Az ekként körülkerített területen belül az egyes csapatoknak külön-külön sátortáboruk volt, amelyet feliratok nevesítettek. A seregrészek mellett a jelentősebb vezéreket is jelölte Angielini: II. Fülöp badeni őrgróf (Markgraf von Baden), Schulenberg (Der Herr Schulenberg), Burckhard Barbin gróf (Graf von Barbi), Günter Schwarzenberg (Der Hern Grafen von Schwarzenburg), Nassau grófja (der Hern Graf von Nassau), Ludvig Ungnad báró (Herr Bugnaden), Mirandola gróf (Graf von der Mirandola) Henrik, Liegnitz hercege (Herzog Heinrick von derLügnitz), György, Brick hercege (Herzog Georg von Brick), Rosenberg (Der Herr von Rosenberg), Guise herceg (Herzog von Güsza), IL Alfonz d'Esté ferrarai herceg (Herzog von Ferar), burgundiai óbester (Der Burgundier Obrister), Ferdinánd főherceg (Erzherzog Ferdinand), Scheindorf (Der Herr von Scheindorf) és Richard brandenburgi őrgróf (Markgraffen von Brandenburg) nevét olvashatjuk a látképen.

13 Angielini nyilván Győrött tartózkodott a veduta elkészítésekor, amelyet olyan részletek, mint a Püspökvár épületegyüttese, a téglaégetők, és a képoszlopok egyértelműenjeleznek. Ezek képét ugyanis csak helyszínen járva vethette papírra. Az erődítmény méretarányos madártávlati ábrázolása azonban már bajosan képzelhető el egyszerű bejárás nyomán. Ehhez a várról készült alaprajzra volt szüksége, amely pontosan rögzítette a falak futását, a bástyák elhelyezkedését, egymáshoz való viszonyát, arányát. Angielini — aki képzett várépítész volt — vagy maga kapott lehetőséget arra, hogy mérnöki pontossággal felmérje az erődítményeket, vagy kész alaprajzot bocsátottak a rendelkezésére. Ez utóbbit tartjuk valószínűbbnek, feltételezve, hogy Ferabosco lapjához jutott hozzá. Angielini akár közvetlenül is találkozhatott vele a győri táborban, de bátyja, Natale Angielini révén is megkaphatta az alaprajzot, aki várépítészként már 1564 óta császári szolgálatban állt.

14 Nicolo Angielini látképe megfestésekor pontosan követte Ferabosco lapját: az Új-bástya homlokoldalainak eltérő hosszában ugyanúgy, miként az előreugró Szentdombi-bástya alakjában. A vizesárok ellenlejtőjének a tervrajzon látható tört vonalvezetése visszaköszön a vár keleti és a déli oldalán, bár a Magyar- és a Császárbástya között némileg bizonytalanul, ahol egy dombhát zavarja meg a rálátást. A nyugati oldalon azonban ez hiányzik: tehát a Ferabosco tervezte fedett út kialakítása még 1566-ra sem valósult meg teljesen. Az ágyúdombok ábrázolásában szintén különbözik az alaprajz és a veduta: az utóbbin a Közép-bástya melletti cavalierek hiányoznak: mint láttuk, az 1572-es alaprajzon is csak az egyikük volt kész állapotban. Angielini tehát helyszíni tapasztalatai alapján korrigálta, a valósághoz igazította a Ferabosco-féle tervlapon látottakat. (7. kép) 142