Arrabona - Múzeumi közlemények 44/2. - A Castrum Bene Egyesület 12. Vándorgyűlése (Győr, 2006)

Sós István: A várkapitányok ellenőrzésének igénye és gyakorlata a végvárak kora újkori igazgatásában

ARRABONA 2006.44/2. TANULMÁNYOK kapitányt is. A kamara ellenőrizhette a zsoldoslétszámot, az építkezésekre felhalmozott nyersanya­gokat. A főkapitány ellenőrző tevékenységére nézve: Jedlicska 1910. 20 Bessenyei 1997. 53. 21 ,fraeterea quia certum est capitaneos et viros militares majoribus rebus curandis occupatos rarissime posse de administratis bonam rationem teuere." (Kenyeres 2002. 653.) 22 Példa lehet erre Károlyi László esete, aki a szatmári kapitányság betöltése előtt leginkább azt nehez­ményezte, hogy olyan feltételeket szabtak számára, miszerint ő csupán „nomine" és nem „re" lenne ka­pitány, a német kapitány mellett. (Géresi 1887. CXCIV. irat.); Károlyi a tisztet végül is nem töltötte be. (Pálffy 1997. 285.) 23 Babócsa uradalmának 1563. évi vizsgálatában a várkapitányhoz tartozó szolgáltatások áttekintésekor részletesen kitérnek azok beszedésének, önkényes voltának mindennapos gyakorlatára. (Szakály 1990. 229.) A panaszok végeláthatatlan lelőhelye a kamarai levéltár Urbaria et Conscriptiones fondja, melynek összeírásaiban alkalmanként helyet kaptak a kapitányok, udvarbírók és más tisztviselők jog­talan, vagy annak vélt követelései, tettei. MOL E156 24 Instrukció a felső-magyarországi végek és a Szepesi Kamara vizitálására kiküldött biztosoknak ÖStA HKA HFU r.Nr. 102. Konv. 1612. november 201-206.; A szakirodalomban is ismert 1557-es testület utasítása: MOL E 136 5. kötet, 351-372. p. 25 ÖStA HKA HFU r.Nr.54. 1588 szeptember 24. 49-106. fol.; Szakirodalomból talán a legismertebb a felvidéken 1557-58-ban lefolytatott nagy várvizsgálat, melynek tagjai voltak: Thurzó Ferenc, Zala­manka Ferenc, Dóczy Gábor, Görtschacher Kristóf, Ördög Péter, Pesti Ferenc. (Illésy, 1894.) 26 1639-ben Pálffy Pál, a pozsonyi magyar kamara elnöke járta végig a Kassa felügyelete alá tartozó vég­várakat. (Détshy 1995. 44.; Szűcs 1990. 49.) 27 A várszemlék létezésével és a bennük foglalt információk hasznosíthatóságával először Détshy Mihály munkáiban találkoztam. (Détshy 1995.) 28 S. Lauter 1993. 233. 29 Kárffy 1919-21.198.; Perneszy György keszthelyi kapitány ellen lefolytatott vizsgálatot is Istvánffy Miklós nádor kezdeményezte, a vizsgálatra viszont már a vasvári káptalant kötelezte. (Végh 2002. 3. 30 Pálffy - Kovács - Vándor, 1998-2000.85.) ; A stájer rendek e téren végzett tevékenységéhez Pálffy 2003. 31 Szakály 1987. 48. 32 Tímár 1989.43. sz. irat — Censure seu Opinio Camerae Hingaricae Super collatione inquisitionis fac­tae cum rationibus egregii Marci Horwath capitanei zygethiensis Anno 1558.; valamint a 46. sz. irat — 1561. Inquisitio de excessibus et exactionibus Capitanei Marci Horváth, dicti Stanchich. 33 Szakály 1987. 66.; Az ellenőrzés gyakorlatának kezdeteire egyébként a teljes bizalmatlanság volt a jel­lemző. Ékes példája ennek Ibafalvay Ferenc számtartó esete Horváth Márk kapitánnyal, aki miután megtudta hogy Ibafalvayt az uralkodó az ő ellenőrzésére küldte ki, azonnal ellenséges hangnemre vál­tott. Ibafalvay szolgáját megverette, élelmet nem adott ki számára, majd őt magát veréssel fenyegette meg és minden lehetséges módon gátolta annak munkáját. (Komáromy 1908.); Hasonló jellegű egyedi vizsgálatokhoz még: Perneszy 1905. 461.; Takáts 1905. 34 A biztosok számára kiadott utasítás: ÖStA HKA HFU r.Nr. 50. 1586. JÚL- December, Konv. 1586. december 31. 209-212. p. 35 Pálffy 1995.133. 36 Takáts 1905. 893. 37 A vonatkozó szakirodalom áttekintésére itt nem vállalkozhatom, e téren elsősorban Domokos György és Koppány Tibor munkái voltak számomra mérvadóak. (Domokos 2000., Koppány 1997.) 38 Akár a zálogban bírt, korábban uralkodói tulajdonban állt, de nem végvárként funkcionáló és falai kö­zött királyi katonaságot nem állomásoztató várakat sorolom ide. 39 Temetvény várnagya ellen 1664-ben folytattak le egy hasonló vizsgálatot, melyben elsősorban Nyitra me­gye vezetése kapott helyet, a földesúr mellett. Győri Mihály ellen szinte minden lehetséges visszaélést felsorakoztattak, amit a vagyoni és testi károkozás terén fel lehetett a korban. (Rúzsa Nagy 2001. 46.) 40 Pálffy 1995. 120.; A „vitézlő rend" és a vármegyei nemesség közötti ellentétek elsősorban az igaz­ságszolgáltatás hatásköri vitáiban és az ítéletek végrehajthatóságában csúcsosodtak ki. Ennek „circulus vitiosus" voltára mutat rá Pálffy Géza, kijelentve, hogy az egyes esetek kivizsgálásában mindig is az eseti jelleg és az adott szituáció erőviszonyai voltak a döntőek. A végvári katonaság felszámolásával azonban ez a jogi különállás is megszűnt a XVII. század végére. (Pálffy 1995.179.) 41 Terjedelmes iratmennyiség maradt fenn Regéc várának és uradalmának 1635-ben történt átvételekor, illetve az azt követő évekből. Utasítások, inventáriumok, urbáriumok mellett a tisztviselők levelezé­126

Next

/
Oldalképek
Tartalom