Arrabona - Múzeumi közlemények 44/2. - A Castrum Bene Egyesület 12. Vándorgyűlése (Győr, 2006)
Feld István: A várkutatás, mint történeti diszciplína. Bevezetés egy konferenciakötethez
FELD ISTVÁN A VARKUTATAS, MINT TÖRTÉNETI DISZCIPLÍNA JEGYZETEK 1 Lásd erre a kérdéskör mindeddig egyetlen, már több mint három évtizede született tudománytörténeti áttekintését: Csorba 1974, 296-300. 2 Piper 1912. 3 A kérdéskör részletes kifejtése: Engel 2003a, 162-166. 4 Czobor 1877, 602. — bár ő az egyes várak lakhely- illetve igazgatási szerepére is felfigyelt. 5 Főműve: Viollet-Le-Duc 1867-68. 6 Ajeles építész élete végén Európa középkori „védelmi építészetének" összefoglalására is vállalkozott: Ebhardt 1939-1958. 7 Gerő 1955. 8 Főműve: Menclová 1972. 9 Csánki1890-1913. 10 Lásd felsorolásukat: Csorba 1974, 301-305. 11 Könyöki 1905. 12 Értékelését lásd: Csorba 1974, 303-304. 13 Sedlacek 1882-1927. 14 Piper 1902-1910. 15 Jellemző, hogy a Könyöki József munkásságának legjelentősebb részét alkotó várfelmérések többsége csak néhány éve került közzétételre: Váliné 2000. 16 Lásd erre Engel 2003b, 101., különösen: 2. Íj. 17 Pataki 1931. 18 így Borbély 1932., Glaser 1933. 19 Varjú é. n. 20 Gerő 1955. 21 Lásd mindezt bővebben: Feld 2005. 22 Ez azonban bizonyára minden lokális tipológiai rendszer természetes sorsa, lásd erre a magát a 8. jegyzetben említett Dobroslava Menclová örököseinek tekintő cseh-morva várkutató iskola elméletét. Erre újabban többek között: Durdík 1999., Placek 2001. Ugyanakkor ez utóbbi tipológia egyes elemei — így a „Duna-völgyi" hasáb alakú tornyok meghatározása — nem csak a szlovák, de a magyar kutatásban is fellelhetők, lásd erre Gerevich 1966, 275. 23 Gerevich 1966. 24 E fogalmakra lásd Feld 1999. 25 Gerevich 1966. mellett a nagyobb feltárások közül szinte csak Diósgyőr feldolgozása említhető meg: Czeglédy 1988. — természetesen sok más, kisebb összefoglalás és előzetes jelentés mellett, melyeknek most még csak vázlatos áttekintésére sem vállalkozhatok. 26 Lásd bővebben: Feld-Szekér 1994. 27 így pl- az e gyk° r Nógrád, jelenleg pedig Pest megyében található Csővár esetében a korábbi irodalom által említett összes középkori írásos adat tévesnek bizonyult: Feld-Jakus-László 1979. 28 Györffy 1963. 29 Engel 2003c. 30 Az ispánsági várak problémakörének legutóbbi átfogó tárgyalása, részletes irodalommal: Bóna 1998. 31 Gerő 1975. 32 Fügedi 1975, 65. 33 Fügedi 1977. 34 Fügedi 1986. 35 „... a kutató a forma és az építés kora között feltétlen és szoros kapcsolatot tételez fel, s itt a történész már nem tudja társát követni...": Fügedi 1977,10. 36 Közülük a várak stratégiai minősítésének (út- és völgyzár, „mentsvár") problémájára már Engel Pál felhívta a figyelmet: Engel 2003b, 146., 2. Íj. 37 Engel 1977. 38 Patze 1976. 39 Elsősorban: Engel 2003a., 2003b. 40 Engel 1987. 15
