Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)
Molnár Attila: A Hallstatt-kultúra emlékei a Sokoró-vidéken
ARR AB ÖNA 2Ö06. 44 À 1. _ _ TANULMÁNYOK ről a következőket írta: „A kengyelek idoma kör alakú, avar typus, amely nagyon sok analógiát mutat a Csabrendeken lelt népvándorláskori kengyelpáromhoz, mely szintén élére állított négyszögű vasrúdból alakított kengyelszárakkal bír, sőt a szíjtartó nyúlványa szintén olyan vájadékos, téglányalakú, azon eltéréssel, mely kétségtelenül egy haladottabb kor vívmánya, hogy ezen kengyelpár szíjvédő pántokkal van ellátva." 14 A leírásból és a mellékelt rajzból egyértelmű, hogy dolgozatunk tárgyáról, a tausírozott kengyelpárról van szó, ugyanis lényeges különbség a csabrendeki kengyelpárhoz képest, hogy a tausírozott kengyeleken a fül felső szélével egyvonalban, mindkét oldalon egy szíj szorító pánt található, erre Darnay külön felfigyelt, és ez a csabrendeki kengyelekről hiányzik. Hol található „Mikebudaháza"? Darnay egyik publikációjában sem említi meg melyik megyében található a lelőhely. 15 Bóna István helyesen határozta meg a lelőhelyet a Pest megyei Mikebuda határában, de úgy vélte, hogy a lelőhely elnevezését Darnay a Zala megyei Mikeházából és Budafából kreálta. Nos Mikeháza nevű helység sohasem volt Zala megyében, csak Mikefa (ma Mikekarácsonyfa) és Budafa. 16 Ezek a helységek egymástól több mint 20 km-re vannak légvonalban, és ezt Darnay Kálmán, mint Zala megyei lakos bizonyára pontosan tudta. Inkább arról lehet szó, hogy mint oly sok más esetben, torzítva adta meg a lelőhely nevét. A ma már önálló Mikebuda a lelet előkerülésekor még Irsa nagyközség része volt, és Mikebuda puszta volt a hivatalos neve. 17 Darnay K. a Mikebuda pusztából csinált Mikebudaházát. Nagy Géza és Hampel József okozták a félreértést, mert feltehetően abból kiindulva, hogy Darnay Kálmán sümegi múzeuma Zala megyében volt, és természetesen elsősorban itt gyűjtötte anyagát, ellenőrzés nélkül Zala megyei lelőhelynek tartották Mikebudaházát. 18 Holott Márton Lajos már 1910-ben helyesen említette a Pest megyei lelőhelyek közt, 19 és a későbbi irodalomban is így szerepel. 20 Összegzésként tehát megállapíthatjuk, hogy a Balatoni Múzeumban őrzött korai avar, tausírozott kengyelpár a Pest megyei Mikebudán került elő. A kengyelek különlegessége, a fülön lévő szíjszorító nem egyedülálló a korai avar korban. A Csengődről származó kengyelen, bordázott felülettel, ugyancsak a fül felső szélén található a szíjszorító. 21 A cikói temető egyik hosszú fülű kengyelére pedig külön húzták rá a szíjszorítót. 22 Az avar kengyelek tausírozása sem ritkaság, Heinrich-Tamáska Orsolya legutóbbi összeállítása 23 darabot tartalmaz. 23 A kengyelek tausírozásának technológiai vizsgálata arra utal, hogy helyes volt Bott feltételezése, a korai avar kengyelek tausírozásának semmi köze a korai merowing tausírozási technikához, és ez egy keleti eredetű tradíció továbbélése az avaroknál. 24 Bár a mikebudai lelet lelőkörülményeiről keveset tudunk, és lehet, hogy a kengyelpáron, a zabián és a három hevedercsaton kívül eredetileg mást tárgya (ka) t is tartalmazott, a kutatás abban egyetért, hogy a lelet a korai avarság egyik belső-ázsiai eredetű, sajátos temetkezési szokásához, a halott sírjától külön elhantolt „máglya leletek"-hez sorolható. 25 350
