Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)

Molnár Attila: A Hallstatt-kultúra emlékei a Sokoró-vidéken

MÜLLER RÓBERT A MIKEBUDAI AVAR KENGYELPÁR Müller Róbert A MIKEBUDAI AVAR KENGYELPÁR A keszthelyi Balatoni Múzeumban 58.15.1. leltári szám alatt egy ezüst berakásos avar kengyelpárt vettek nyilvántartásba, amely túlélte a múzeum anyagának 1945. március 28-i zalaegerszegi pusztulását. 1 Feltehetően azon tárgyak közé tartozik, ame­lyeket a múzeum igazgatója 1945 júniusában a helyszínen gyújtott össze. 2 A tárgya­kon nyilván nem látszott már leltári szám, így Sági Károly a Darnay Gyűjtemény egyik Csabrendeken előkerült korai avar kengyelpárjával azonosította. A „Megjegyzés" rovatban a későbbi gyakorlattól eltérően azonban nem tüntette fel az általa azonosí­tott korábbi leltári számot. 3 A Kárpát-medence egyik legszebb korai avar kengyelpárjának fotója ül. rajza azóta több kiadványban szerepelt, hol csabrendeki, 4 hol pedig mikebudai vagy mikebudaházi lelőhellyel. 5 A Közép-Dunamedence avar kori leleteit legutóbb összegző nagy munkában ismét mint Csabrendeken előkerült lelet szerepel. 6 Tekintsük át, hogy mit tudunk a csabrendeki és a mikebudai korai avar kengyelekről, és döntsük el véglegesen a vitát! Darnay Kálmán eléggé megnehezítette az utókor számára, hogy tisztán lásson a csabrendeki kengyelek ügyében. 1893-ban mindössze azt írta: „...egy feldúlt sírban edénytöredékek és félig égetett csontmaradványok mellett két kengyelvas került elé, olyan idomú, minőket a csornai népvándorláskori temetőből ismerünk. A lábtartó lapos, alul gerinczes a két oldalág kívül éles hátú, a szíjpeczegnek nyaka van szabályos hossznégyszö­gű és alul meg két oldalszélén karimás, a szíjtartó nyílás tojásdad. " 7 A leírás egy hosszú­fülű, kerek talpú, korai avar kengyelpárról szól, de a mellékelt rajzon — amelyre nem történt hivatkozás a szövegben — két kengyel látható, az egyik megfelel a leírásnak (1. ábra 1.), a másik (1. ábra 2.), egy hurkos fülű, egyenes talpú, jellegzetes késő avar kengyelt ábrázol. 8 Hampel József nagy, összefoglaló munkájának magyar nyelvű vál­tozatában egymástól elkülönítve közli a két kengyel rajzát, 9 de a szövegben nem tesz említést Csabrendekről. A millenniumi kiállításon szerepelt a kengyelpár, és a Darnay Kálmán által készített leírás alapján egyértelmű, hogy két egyforma darab alkotja a kengyelpárt. 10 A megadott méretek: legnagyobb átmérő 9,5 cm, magasság a füllel együtt 15,5 cm csak a magasságra vonatkozóan egyezik az 1893-ban közölt rajzzal. 1901-ben azt írta, hogy egy évtizeddel korábban, szőlőforgatás során került elő, Csabrendeken a hosszú fülű kengyelpár, amely „...becset azon körülmény emeli, hogy teljesen rozsdamentesek, kitűnő edzésének fényes kék színét máig is megtartva." 11 Ez az állapotleírás arra utal, ha a kengyelek tausírozottak lettek volna, ez már előkerülésük idején látszott volna. Ez után megemlít egy „sokkal rongáltabb" állapotú kengyelt (1. ábra 5.), amely az „elmúlt évben ugyancsak Csabrendeken került elő." 12 Csak ezt köve­tően szól „egy más alakú" kengyelről, amely tehát nem a hosszú fülű kengyelpárral együtt került elő, a Hampel kötetben közölt rajzra való hivatkozás alapján azonos az 1893-ban általa rajzban közölt egyenes talpú, késő avar típusú kengyellel. 13 Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a Balatoni Múzeumban őrzött tausírozott kengyelpár méretei alapján nem azonosítható a Darnay Gyűjtemény leltárkönyvében rögzített csabrendeki kengyelek egyikével sem, és a Darnay Kálmán által közzétett hosszú fülű kengyelpárral sem. Darnay Kálmán 1899-ben közölte a „Mikebudaházi" sírleletet, amely egy kengyelpárból, egy zablából és három vascsatból állt (2. ábra). A lelet együttes érté­kelését és megfelelő keltezését megnehezítette, hogy a vastárgyakkal együtt került a gyűjteményébe egy Árpád-kori rézpénz, amit a lelethez tartozónak vélt. A kengyelek­349

Next

/
Oldalképek
Tartalom