Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)

Szentpéteri József: Amiről a térképek mesélnek... Adalékok az avar korszak keltezési problémaköréhez

SZENTPETERI JÓZSEF AMIRŐL A TÉRKÉPEK MESÉLNEK... Szentpéteri József AMIRŐL A TÉRKÉPEK MESÉLNEK... ADALÉKOK AZ AVAR KORSZAK KELTEZÉSI PROBLÉMAKÖRÉHEZ* Ez a tanulmány kutatástörténeti korkép: tükörképe annak a keltezési gyakorlatnak, mely régészetünkre 2002-ben jellemző volt Bevezetés Nemzetközi együttműködés keretében 2002 végén jelent meg az avar kori lelőhelykataszter kettős kötete (ADAM).

1 A hagyományos módon, könyvként publikált adatbázis elektronikus formában való közlése még néhány évet várat magára. Ezért a mintegy három és félezer lelőhely könnyebb áttekintése céljából a következőkben olyan összefüggéseket közlök, melyek egyrészt módszertani kérdéseket érintenek, másrészt felhívják a figyelmet néhány olyan problémára, melyeket a kutatás mai állása szerint még nem sikerült megnyugtatóan tisztázni.

2 Az ADAM összefoglaló térképmellékletei ugyan jó támpontokat adnak a korszak lelőhelyeinek áttekintéséhez, ám részletesebb lekérdezéshez nem nyújtanak segítséget.

3 A most összeállított lelőhely-elterjedési térképek — az alábbiakban ismertetett keltezési szempontok figyelembe vétele mellett — alkalmasak arra, hogy az avar kori településterület változásait negyedszázadonként nyomon kövessük.

4 A negyedszázados keltezés alkalmazása az ADAM-ban Az 568-ban a teljes Kárpát-medencét birtokba vevő avarság és a 895-ben ugyanitt letelepedő magyarság megjelenése között 327 év telt el. A két szélső időpont közé tehető avar korszak régészeti leletanyagának általánosan elfogadott relatív időrendje a többes (kettős, illetve hármas) felosztáson alapul. A kora, közép és késő avar kor abszolút időrendi besorolása, illetve finomabb belső tagolása tekintetében azonban az elmúlt 35 év intenzív kutatásai ellenére sem alakult ki konszenzus a hazai és a nemzetközi kutatás körében.

5 A lelőhelykataszter összeállításakor olyan megoldást kellett választani, amely az eltérő szemléletmódú leírásokat lehetőség szerint egységes keretek közé illeszti: erre — éppen a kompromisszumra törekvés jegyében — a semleges negyedévszázados beosztás tűnt a legalkalmasabbnak. Ezt a megoldást mind a résztvevő kutatók többsége, mind a két évtizedig folyó munka lektora, Bóna István jóváhagyólag elfogadta, illetve maga is használta saját szócikkeinek írásakor. Természetesen mindenki saját meggyőződése szerint töltötte ki az adott lelőhelynél a Datierung rubrikát. Amennyiben a címszó írója ezt elmulasztotta, mint szerkesztő az akkor általánosan használt terminológiát a következő módon interpretáltam, amit a korrektúrafordulók során minden szerzőnek alkalma volt jóváhagyni vagy pontosítani (előre kell bocsátani, hogy az ADAM két évtizedes készülési ideje alatt és azóta sem kaptam ez ügyben érdemi bírálatot) : - (terjes) évszázad: 1-4. negyedszázad, - az évszázad eleje: 1. negyedszázad, - az évszázad közepe: 2-3. negyedszázad, - az évszázad vége: 4. negyedszázad, - az évszázad első fele: 1-2. negyedszázad, - az évszázad második fele: 3-4. negyedszázad, - századforduló: 4. negyedszázad és a következő évszázad 1. negyede. 455