Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)

Takács Miklós: A Ménfőcsanak – Szeles dűlői lelőhelyen 1990–91-ben feltárt, Árpád-kori veremházak

ARRABONA 2006. 44/1. TANULMÁNYOK 20 M. Egry Ildikó: Győr-Ménfőcsanak, Széles-földek. RKM 2001, Bp. 2003, 169. 21 M. Egry Ildikó: Győr-Ménfőcsanak, Burkus-földek. RKM 2004, Bp. 2005, 222-223. 22 M. Egry Ildikó szíves szóbeli tájékoztatása szerint, amelyért hálás köszönettel tartozom. 23 E terület vonatkozásában talán érdemes egy sajátos, régészeti névadást rögzíteni. Az autópályás leletmentést végzők körében az itt emelkedő dombot 1990 nyarától Pokoltetőnek volt szokás nevezni. Egy olyan eseménysor következtében, amelyben kötetünk ünnepeltje igencsak aktív szerepet játszott. A megnevezés kialakulásának első lépéseként a pálya nyomvonalát megtervező cég munkatársai elhordásra ítélték a feltárás melletti, mintegy egy hektár kiterjedésű hordalékkúpot. Döntésük Tomka Péter ellenállásába ütközött. A terület korábbi bejárása ugyanis számos felszíni leletet eredményezett. A „bonyolító vállalat" azonban ragaszkodott az elhordás ötletéhez. így egy újabb terepbejárást kellett végre hajtani, immár nyári hőségben. E feladat irányítását (is) Tomka Péter vállalta magára. Több egyetemistával alaposan és többször is bejárta az adott helyszínt. A nyári hőségben folyó munkához nem szokott egyetemisták pedig a bejárás a Pokoltető név adásával örökítették meg. A történet folytatása is tanulságos: a Pokoltető e bejárást révén sem tudott volna megmenekülni az azonnali elhordástól. A „bonyolító vállalat" munkatársai csak akkor álltak el ötletüktől, amikor Tomka Péter a domb központi részén egy sávot lehumuszoltatott, és az objektumfoltok sokaságával kellett szembesülniük. A 2000-es évek elején pedig már e szempont is viszonylagos értékűvé vált. 24 A feltárássorozat római kori leleteinek összefoglaló közlései: Szőnyi Eszter: Landwirtschaftliche Siedlungen hinter dem Limes. Balácai közlemények 9 (2005) 401-402, 404-405. 25 Vaday 1997, 11. 26 Ilyet közölt Fertőszentmiklósról: Gömöri János: Castrum Supron. Sopron vára az Árpád-korban. Sopron 2002, 173. old., 137. kép. 27 Erdélyi István - Szimonova Eugénia: Ausgrabungen in der Gemarkung von VásárosnaményGergelyiugornya (Vorbericht). Acta ArchHung 39 (1987) 287-312., 5. ábra. 28 E meghatározással történt meg a 607-es objektum első közlése is: Takács 1993, 35. old., 11. kép. 29 Méri István: Árpád-kori szabadban levő kemencék. ArchÉrt 90 (1963) 273. 30 Részletes feldolgozása: Sabján-Takács 2002, 95-119. 31 Egy korábbi dolgozatomban (Sabján-Takács 2002,107.) feltételes módban utaltam arra, hogy a Szelesdűlői 398-as objektumot esetleg kerek alaprajzú épület nyomaként is értelmezni lehet (4. ábra). Mivel azonban az adott objektum alaprajzában érzékelhetők a sarkok, e besorolási lehetőséget el kell vetni. 32 A bejárat helyének megállapítását az akadályozza, hogy azt a gödör ívelése alapján két helyen is feltételezhetjük: vagy a kemencével szembeni hosszoldalon, a kemencéhez közeli sarokban, vagy pedig a kemencéhez képest távolabbi, rövidebb oldal sarkában. 33 Takács 1993, 18-21. 34 Ilyen veremházak példái a kisalföldi régióban: Takács 1993, 21. 35 Méri 1964, 10. 36 Takács 1993, 24-26. 37 Takács 1993, 24. 38 Az elkülönítés alapjául az szolgált, hogy a néprajzi szakirodalom — Bátky Zsigmond alapvetése (Bátky 1941, 171.) óta — nagy hangsúlyt fektet a nyüt tűzhely és a zárt kemence megkülönböztetésére. 39 Erre utalhat nemcsak a régió összes korai Árpá«^-kori ásatásán tapasztalható hiánya, hanem az is, hogy a klasszikus szépségű, Mosonszentmiklós-Pál-majori példája viszont határozottan az Árpádkor végére keltezendő. A lelőhely egészének első leírása: Figler 1996, 19. A ház első közlése: Takács Miklós: Az Árpád-kori köznépi lakóház kutatása, különös tekintettel az 1990-es évekre. In: Cseri-Tárnoki (szerk.) 2001, 107. (A hivatkozott munkában még nem különítettem el a kőkemencét és a vegyes falazatú kemencét!) 40 Irásné Melis 1992, 4, 5. kép; Terei György: Előzetes jelentés a Kőérberek-Tóváros-lakópark területén folyó Árpád-kori falu feltárásáról. RKM 2004, Bp. 2005, 3. kép. 41 Bóna István: VII. századi avar települések és Árpád-kori magyar falu Dunaújvárosban. FontArchHung. Budapest 1973, 70. old., 9. kép. 42 Méri István: Árpád-kori falusi és gabonaőrlő és kenyérsütő berendezések. MMMK1969-70, 77-79, III. ábra. 43 Emellett érvelt Balassa 1985, 64. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a koncepcióját ért bírálatok (elsősorban Kovalovszki J. cím nélküli felszólalása. In: Barabás-Fodor-Kovalovszki-Balassa: Vita a magyar lakóház középkori történetéről. Ethnographia 99 (1988), 252.) hatására egy valamivel későbbi munkájában már jóval óvatosabban fogalmaz: Balassa 1989a, 121. 554