Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)

Takács Károly: „Castrum porte Bobuth” Kapuvár és Babót az Árpád-korban

TAKÁCS KÁROLY „CASTRUM PORTE BOBUTH" KAPUVÁR ÉS BABOT AZ ÁRPÁD-KORBAN sekor 1960-ban, Faragó Sándor több méteres mélységben gerendaszerkezetek (!) elszenesedett maradványait figyelte meg, és ugyanonnan középkori kerámiatöredékeket gyűjtött. (Faragó 1960.) 5 Megjegyzendő, hogy egyes munkákban a várat tévesen a Repce folyó átkelőhelyénél említik. (Pauler 1899, I. 87.; Koppány 1994, 326.) A zavart az okozza, hogy az Árpád-korban mind a Repcét, mind pedig a Kis-Rábát Rábcának (Rabcha, Rabycha, Rabaniza, stb.) nevezték, s a KisRábát csak a 13. század végétől kezdik Rábának hívni. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a középkori források a Kis-Rábának nem is egy, hanem három medrét vagy ágát említik: Lusa, Bálványos és Ásvány néven. Ezek közül a Lusa-Rába vagy Lusa-Rábca volt a mai Kis-Rába elődje, a többi folyóág a középkor végére eltűnt. A témáról bővebben: Takács 1999, 123-126. 6 Ezt az útvonalat láthatjuk a korai térképeken: I. katonai felmérés. Col. VI. Sec. XIII. (1784); MOL S16. 75 (1782), MOL S16. 120. (18. sz. vége). Kapuvárnak a Kis-Rába hídjára néző kapuját a 16-17. században babóti kapunak nevezték, jelezve, hogy a hídon átvezető út Babot felé halad. Feltételezhető, hogy a híd már korábban is ezt a nevet viselte. Vö. Faragó 1962, 92. 7 A kapuvári töltés vagy sánc régóta ismert a kutatók előtt: Vö. Bella 1894, 301.; Belitzky 1934, 68-69.; Patay 1973; Kiss-Tóth 1987, 129.; Kiss 1995, 161.; Kiss-Tóth 1999, 110.; Gömöri 2002, 47.; Nováki 1959.). Árpád-kori létére régészeti bizonyítékok vannak (lásd alább). A korábbi vizsgálatok, de főként Kiss Gábor és Tóth Endre újabb kutatásai nyomán ma már jól látható, hogy az országot a külfölddel összekötő fontosabb útvonalakat az Árpád-korban számos helyen keresztezték hosszanti sáncokkal. Az utakkal való találkozás helyén a sáncokon kapuk épültek. Eddig legjobban ismert a Vasvár melletti sánc, amely viszonylag épségben fennmaradt. A sáncon az ún. Vaskapunál lehetett átjutni. Kiss-Tóth 1987, 161-163.; Kiss-Tóth 1999, 108-109. Ehhez hasonlóan képzelhetjük el a kapuvári védelmi rendszert is, azzal a megjegyzéssel, hogy a két sánc között szerkezeti és funkcionális különbségek figyelhetők meg. A vasvári sánc ugyanis egyik oldalán árokkal ellátott, feltehetően faszerkezetű sánc volt, a kapuvári viszont árok nélkül sima földtöltés, amely inkább csak a víz felduzzasztására szolgálhatott. Vö. Kiss-Tóth 1987, 163.; Kiss-Tóth 1999, 108-110.; Patay 1973. 8 Az 1864 óta ismert várhely hosszú kutatástörténetét kimerítő szakirodalommal és egyéb hivatkozásokkal lásd: Kiss 1995, 160-164.; Gömöri 2002, 44-45. 9 Említést érdemel, hogy a kapuvári töltés másik feltételezett végpontjánál, Földvármajornál egy másik vármaradványt tárt fel a régészeti kutatás. Ez utóbbi sáncai azonban őskorinak bizonyultak. Vö. Nováki 1964, 131-132.; Bóna 1998, 23.; Gömöri 2002, 42. 10 A szerzők azon érve, hogy a vasvári sánc kapujánál (a Vaskapunál) sem volt erődítmény, Kapuvárra vonatkozóan nem bizonyít semmit, hiszen egy esetből nem vonhatunk le általános következtetést. Azok a megjegyzések pedig, melyek szerint a 11-13. századi hadieseményekben mindig Babot szerepel, valamint, hogy Kapuvár csak 1291-ben jelenik meg először a forrásokban, egészen egyszerűen tévedések (lásd a fentebb leírtakat). 11 Sopron I. 55-56.; CD VII/2. 57.; RA II/2-3. 298. (3175. sz.). Az idézett forráshelyeket alább részletesebben tárgyaljuk. 12 1256-ban és 1262-ben Babóton lakó várjobbágyokról hallunk: ciuíbus de Bobut, HO I. 32., 36. Az utóbbi oklevélben Babot falu (vilid) mellett a Rábca (Kis-Rába) folyón emelt malomról és szomszédságában egy udvarhelyről (locus curie) történik említés. 1301 körül Babótról való embereket, 1359-ben pedig Kapu várához tartozó babóti jobbágyokat említenek. HO I. 97.; HO III. 174. 1387ben Kapuvár eladományozásakor Babot villa és possessio néven egyaránt szerepel. HO V. 165., 167., 169.. 1435-ben a falu Kis Gergely nevű bírájáról értesülünk, 1444-ben pedig tizenhat babóti jobbágyot név szerint említenek. Sopron II. 234., 312-313. A kapuvári uradalom 1492-ből származó urbáriumában Babóton és a közvetlen szomszédságában álló Erdő faluban tíz jobbágytelket írtak össze. MOL DL 36992. Erdő vagy Ordó (Ordód) falu a 14. század közepén jelenik meg a forrásokban. HO V. 171. A falu Babot mellett, attól északra feküdt. Az újkorra a két település lényegében összeolvadt. I. katonai felmérés. Col. VI. Sec. XIII. 1784. 13 Kapu helység 1558-ban lett mezőváros. Varga 2000, 48. 14 Soós 1942, 186-187. Az 1580-as évek végén hallunk a földesúr Kapuvártól északra lévő majorüzeméről (India-major), amely ekkor még nagyon szerény terméseredményt produkál. Horváth 2004, 382. Az 1597-es urbáriumban már némi irtásrétekről is hallunk ugyanezen a területen, a földesúr majorüzeme körül. Mikó 1992, 126-138. 529