Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)
Takács Károly: „Castrum porte Bobuth” Kapuvár és Babót az Árpád-korban
TAKÁCS KÁROLY „CAST RUM PORTE BOBUTH" KAPU VÁR É S BABOT AZ ÁRP ÁD-KORBAN fel, és a soproni várhoz (várszervezethez) tartozás ezekben az évtizedekben egyre inkább névlegessé válik. 25 Az idézett forráshelyek már egy új típusú királyi váruradalom létrejöttét szemléltetik, melynek során a még el nem adományozott, vagy időközben visszaszerzett várföldeket (nyilván nem csak ez az egy birtoka volt a babóti várnak) a királyi kézen maradt várhoz kapcsolják. 26 Ezen a ponton be kell vonnunk a Kapuvárra vonatkozó adatokat is a vizsgálódás körébe, ugyanis hosszabb idő után Kapuvár neve is éppen ekkortájt bukkan fel újra az okleveles anyagban. 1296 körül a vár Detre nevű várnagya egy Sopron megyei birtokvitával kapcsolatban jelentést tesz a királynak {comes Dytricus castellanus de Kopu. UB II. 303.). A 14. század folyamán Kapuvár Sopron megye egyetlen királyi vára, amely a soproni ispánok állandó honorját (a tisztséghez tartozó birtokát) képezte (Engel 1982, 912.). A vár élén álló várnagyok vagy maguk a soproni ispánok vagy helyetteseik. A helyettesek néha soproni alispánként (vagy ispánként) tűnnek fel, leggyakrabban azonban a rábaközi ispán vagy alispán címet viselik. (Belitzky 1938, 570-572.; Fügedi 1977, 83.; Engel 1982, 911.; Engel 1996, 1. 178., 337.) A források alapján a korszakban vitathatatlanul nagyjelentőségű kapuvári uradalom a soproni várispánság maradékain jött létre (más királyi birtokok hozzácsatolásával), adataink szerint még a 13. század folyamán, mindenképpen 1296 előtt. 27 Fontos körülmény, hogy Sopron megyében a 13. század utolsó évtizedeiben a király kezén a tárgyalt Kapuváron (és Babóton?) kívül csak Kabold várát említik, amelyet azonban 1280-ban IV. László Csák nembeli Istvánnak és Péternek adományozott, s ezt követően a várat a 15. századig magánkézben találjuk (ÁUO XII. 289.; Engel 1996, I. 334-335.; Csánki 1897, 586.). Amennyiben tehát a Kapuvár és a Babot vára megnevezések alatt az Árpád-kor végén nem ugyanazon várat kell értenünk, akkor mindez azt jelenti, hogy a 13. századi nagy átrendeződések folyamán Sopron megyében két királyi váruradalom jött létre, két olyan uradalom, amelynek a központja egymás közvetlen szomszédságában állt (3,5 kilométer a távolság a két vár között). Miután ez a feltevés a kor viszonyainak ismeretében teljes képtelenségnek látszik, ezért megint csak arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a két elnevezés mögött egy és ugyanazon vár húzódik meg. Babot vára és Kapuvár azonosságát jól reprezentálja Kecöl falu esete: Kecöl a 13. század végén, mint láttuk a babóti vár birtokaként szerepel, 1387-ben viszont már a kapuvári uradalom tartozékaként kerül elénk (HO V. 165., 167., 169.). Említést érdemel még, hogy az 1270-es években több ízben hallunk arról, hogy a soproni ispáni címet is viselő nádorok Babóton törvényszéket tartanak, és okleveleket állítanak ki. 1272-ben Majs nádor két esetben, 1279-ben Csák Máté úgyszintén két ízben adott ki Babóton oklevelet (Sopron I. 34.; HO I. 58.; HO V. 63.; HOklt 6-7.; Belitzky 1938, 350.). A fentiek alapján aligha lehet kétséges, hogy a soproni ispánok és nádorok Kapu várában ültek törvényt, ami nem véletlen, hiszen mint láttuk — Kabold mellett — Kapuvár az egyetlen királyi erősség a megyében. Forrásaink tanulmányozása arra a konklúzióra vezet tehát, hogy a Kapuvár és a Babát vára megnevezések az Árpád-korban ugyanazt a határvédő erődítményt jelentették, amint erre korábban egy rövid megjegyzéssel már Engel Pál is utalt (Engel 1996, 1. 337.). Jó okkal feltételezhetjük, hogy all. században Kapuvár még kizárólag Babot váraként vagy a babóti kapu váraként volt ismeretes, ahogyan magát az itteni gyepűkaput még a 13. században is babótinak nevezték. Kiss Gábor és Tóth Endre helyesen érzékelték tehát Babot fontosságát és Kapuvárhoz fűződő szoros kapcsolatát, bár fentebb vázolt következtetéseikkel nem érthetünk egyet (Kiss-Tóth 1999, 110.). A babóti kapunál épült vár önálló Kapu (vár) megnevezése csak a 12. században alakulhatott ki. Az ominózus III. István-féle oklevélben a vár már ezen az önálló nevén sze527
