Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)

Takács Károly: „Castrum porte Bobuth” Kapuvár és Babót az Árpád-korban

ARRABONA 2006. 44/1. TANULMÁNYOK Az Árpád-kori Kapuvár a késő középkori és a kora újkori vár (a mai Esterházy-kastély) helyén állt. A vár (11. századtól) folyamatos léte mellett régészeti leletek is alátámasztják a lokalizálást. A hajdani várárokból ugyanis Árpád-kori és késő középkori régészeti leletek kerültek elő az 1960-as években. A 10-11. és a 15. század közé keltezhető edénytöredékek (köztük egy ép 10. századi cserépedény) arra utalnak, hogy a törökkori várárok, vagy annak egy része azonos az Árpád-kori várat övező vizesárokkal (a leletek az északi várárokszakaszból kerültek elő).

4 Eszerint az Árpád-kori vár, akárcsak a későbbi castrum a Kis-Rába mellett,

5 a folyó itteni átkelőjénél vagy hídjánál állt, és a Sopron irányából Győr, illetve az ország belseje felé vezető útra vigyázott. Az Ausztria felé vezető középkori Győr-Csorna-Kapuvár-Sopron útvonal írott forrásokkal jól dokumentálható (Glaser 1929-1930, 146-147.). Egyik legkorábbi említése éppen a vizsgált térségből való: 1261-ben Babot mellett említik nagy út (magna via) néven (HO I. 36.). Megjegyzendő, hogy a 20. század előtt az út ezen a szakaszon nem a mai 85. főút nyomvonalán haladt, hanem Kapuvártól délkeleti irányba kanyarodott, hogy kitérőt tegyen Babot felé.

6 Az idézett 1261-es oklevél tanúsága és más alább tárgyalandó adatok szerint az út már az Árpádok korában Babóton keresztül vezetett. A Kis-Rába és mellékágai, illetve a közelben folyó Repce mellett az országba való bejutást nehezíthette az az északnyugat-délkeleti irányú hosszanti földtöltés, amely Kapuvárnál keresztezte a Kis-Rábát és az országba vezető utat. Az egyelőre még csak Kapuvártól délre, néhány kilométeres szakaszon dokumentált, de egyes leírások szerint Földvármajortól egészen Mihályiig (esetleg még tovább) vezető töltés határvédelmi szerepe általánosan elfogadott. Többek véleménye szerint elsődleges funkciója a Kis-Rába és mellékágai, valamint a Repce vizének felduzzasztása, és ezáltal a környék elárasztása volt ellenséges támadás idején.

7 A hosszanti töltés, az út és a Kis-Rába metszéspontjában, a védett bejáró, a kapu mellett álló vár méltán viselhette a Kapu vára, azaz a Kapuvár nevet. A környék, s az itteni gyepűkapu hadászati jelentőségére utalhat, hogy Kapuvár közelében, attól délkeletre, mintegy három és fél kilométer távolságra egy másik Árpád-kori vár maradványait tárta fel a régészeti kutatás. A helyiek által Feketevámak nevezett várhely Babot község területén fekszik, a Kis-Rába medrétől körülbelül másfél kilométerre keletre.

8 Az eddigi kutatások (korábbi felszíni megfigyelések, leletgyűjtések és Faragó Sándor kisebb ásatása) alapján Kiss Gábor egy 51, illetve 44 méter átmérőjű, ovális alaprajzú várat rekonstruált, amelyet két méter vastag téglafal vett körül. A vár közepén feltehetően torony állt (Kiss 1995, 160-162.). A várhelytől északnyugat és déli irányban a fentebb említett hosszanti töltés indul ki, amely mára az intenzív talajművelés miatt helyenként alig érzékelhető. A vár ennek a hoszszanti sáncvonalnak a töréspontjában áll.

9 (1. ábra) A vár területén előkerült leletanyag a 13. század második és a 14. század első felére keltezhető. Kiss Gábor és Gömöri János vélekedése szerint azonban nem zárható ki, hogy a várnak korábbi építési periódusa vagy periódusai is voltak. Ezzel kapcsolatban mindketten hivatkoznak részben az eddigi korlátozott régészeti kutatásokra, valamint arra a fentebb már idézett krónikahelyre, amelyben az 1074. év eseményeinek tárgyalása során Kapuvár és más várak mellett Babótot is megemlítik (Kiss 1995, 160.; Gömöri 2002, 44-45.). Kiss Gábor későbbi, Tóth Endrével közösen írt tanulmányában — továbbfejlesztve az iménti gondolatot — arra a meglepő következtetésre jut, hogy Kapuvár a 11-12. században még nem létezett (!). Kapuvár helyett a korai időkben Babot vára (a Feketevár), mint határvár és egyben, mint várispánsági központ látta el a határvédelmi feladatokat. Kapuvár szerintük csak a 13. század végén épült fel, de jelentőségre csak a 14. század folyamán tett szert, amikor Babot szerepe 524