Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)

Balogh Csilla: Avar kori kettős- és többes temetkezések a Duna-Tisza közén

ARRABONA 2,006. 44 / 1 TANULMÁNYOK egymástól nagyobb távolságra kerültek elő, amelyből arra következtetünk, hogy külön halotti ágyakon temették el őket. A topolya-bánkerti 191. sírban az eltemetett nőt és kicsi gyermekét közösen szerves anyaggal becsavarva helyezték halotti ágyra. A halottak helyzete és egymáshoz való viszonya A Duna-Tisza közi avar kori kettős- és hármas temetkezésekben a halottakat kevés kivételtől eltekintve hanyatt, nyújtott helyzetben temették el. Eltérést az ürbőpusztai 1. sírban figyeltek meg, ahol a két felnőtt váz hanyatt feküdt, de a jobb oldali váznak a jobb, a bal oldalinak a bal lába volt kissé térdben behajlítva, valamint a mélykúti 16. sírban (8. ábra 1.), ahol a női váz lábán ellentétesen fektetett gyermekváz ún. békapozícióban nyugodott. A Kanizsa-Kultúrotthon (SCG) 8. sírban és az Üllő II. temető 113. sírjában a női vázak felkarcsontjain oldalukra fektetve voltak a gyermekvázak. Egyedi esetet képvisel a Felgyő-Ürmös tanya 61. sír (7. ábra 4.), amelyben a férfi és női váz is nyújtva, de oldalára fektetve, egymás felé fordulva, szorosan egymás mellett helyezkedett el. Két esetben — Szeged-Fehértó A. 211. és Szeged-Kundomb 212. sír — a gyermek, illetve csecsemőváz hasra fektetve feküdt, mindkét esetben a lábszárakon. A vizsgált kettős- és hármas temetkezés közül az eltemetettek életkoráról és neméről nincs adat 5 esetben, és további 10 sírnál a nemeket nem, vagy csak részben tudjuk. Leggyakrabban, 54 sírban (50,4%) nő és gyermek vagy csecsemő van együtt eltemetve, 23 sírban (21,5%) nő és férfi, 11-11 esetben (10%) férfi és gyermek vagy csecsemő és két gyermek, 4 esetben (3,7%) két férfi és egyetlen sírban van két nő. A csontvázak egymáshoz való viszonya alapján két csoportot látunk: az egyik csoportba azok a sírok tartoznak, ahol a halottak elhelyezésével a temetést rendezők a közös sírban nyugvók egymáshoz való érzelmi kötődését is igyekeztek kifejezésre juttatni, a másikban a halottak egymáshoz viszonyított helyzeténél láthatóan döntő szerepe az optimális térkihasználásnak volt. Az első csoportba sorolhatók egyes nő-férfi kettős sírok — Bugyi-Űrbőpuszta 1., Hajós-Cifrahegy 113., Sükösd-Ságod 47-48. és Szeged-Kundomb 241. sír —, ahol a csontvázak karjai egymásba vannak fonva, amellyel egyfajta érzelmi kötődést fejeztek ki, valamint a nő-gyermek/csecsemő közös temetkezéseket tartalmazó sírok egy része, amelyekben joggal anya és gyermeke közös sírját láthatjuk. Ide tartoznak azok a sírok, ahol a női csontvázra vagy szorosan a felsőtest mellé — Alattyán-Tulát 696., Hajós-Cifrahegy 43. (3. ábra 1-2.), Kanizsa-Kultúrotthon 8., Madaras-Téglavető dűlő 20., Szeged-Kundomb 148. sír, stb. —, vagy szülési helyzetbe a lábak közé — Alattyán-Tulát 415., Hajós-Cifrahegy 35. (2. ábra 1.), Mélykút-Sáncdűlő 16., Szeged-Kundomb 183. sír — helyezték a gyermekvázat. Ide kapcsolódik a topolyai 191. sír is, amelynek érdekessége, hogy a sírban fekvő senium korú (40-68 éves) női váz lábán ellentétesen fektetve egy koraszülött csecsemő került elő, ahol a nő (anya) elhalálozása és a gyermek idő előtti születése és halála is talán a nő szüléshez már előrehaladott korával hozható összefüggésbe. Ezeken kívül idetartozónak gondolom az utántemetkezéseket is, ahol az eltemetett nők után meghalt gyermeküket a közelükben igyekeztek elhelyezni. Az általam ismert 9 utántemetkezésnél — a homokmégyi 126-127. sír kivételével — mindig alul fekszenek a felnőttek és magasabban a gyermekvázak. A Kiskőrös-Város alatti temető 130. sírja férfi-gyermek csontvázat tartalmazott, de a többi esetben aduitus korú női vázakra volt csecsemő vagy gyermek utólag eltemetve. Itt is akad egyetlen kivétel, az Üllő I. temető 56. sírja, amelyben senium korú (55-60 éves) női váz felett került elő egy gyermekkoponya. Még az ikersírok — Hajós-Cifrahegy 25-30. (10. ábra 1-2.) és Szeged-Makkoserdő 225-226. sír — is ebbe a csoportba sorolhatók, 46