Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)
Szőke Béla Miklós: Nagy Károly hadjárata az avarok ellen 791-ben
ARRABONA 2006.44/ 1. TANULMÁNYOK Látszólag egyszerűbb és egyértelműbb Cs. Sós Ágnes javaslata (2. ábra), aki több korábbi szerzővel együtt amellett érvel (a vonatkozó irodalmi adatokat ld. Szőke 1959; Váczy 1971, passim, és Cs. Sós 1973, 6.), hogy Károly és serege Carnuntum/Petronellből a Mosoni Duna melletti római úton haladt Arrabona/Győr felé, mivel a vízföldrajzi viszonyok alapján Károly Győr közelében is átkelhetett a Rába vizein (Cs. Sós 1973, 6., Abb. 1). Ehhez azonban egyrészt kevéssé szó szerint kell értenünk az Einhard féle leírást, másrészt figyelmen kívül kell hagynunk, hogy a Carmmtum/Petronell — Arrabona/Győr közötti hajdani római útszakasz a Mosoni Duna gyakori mederváltoztatása miatt 38 a korai középkorban kevésbé megbízhatóan járható, mint a Scarbanüa/Sopron felé kanyarodó, látszólagos kerülőút. Ennek ellenére lehet, hogyha Károly nem akart a Mosoni Dunán aláereszkedő flottillától túlságosan elszakadni, a nehézségek ellenére is inkább a Duna menti utat választja. Ebben az esetben úgy éri el Győr környékén a Rábát-Rábcát, hogy ezek Mosoni Dunába torkollását nem érzékeli, hanem — végig abban a hitben, hogy a Rába partján halad — majd csak a Mosoni Dunának az Öreg Dunába szakadását, Gönyűnél. 39 Talán ezért Bóna István az útvonal részletezése nélkül Győr helyett Gönyű környékéig vezeti Károly seregét (Bóna 1984, 339.), Walter Pohl (Pohl 1988b, 48.) és nyomán (?) Tóth Endre Károlyt pedig már az Öreg-Duna mentén vezeti Gönyű tájáig, s át sem lépve a Rábán, a folyó bal partján fordítja vissza a frank sereget Savario/Szombathely felé (Kiss-Tóth-Zágorhidi Czigány 1998, 84-85., 80. kép) (3. ábra). Ám ennek nemcsak a forrásadatok, de az is ellentmond, hogy az Öreg-Duna melletti nehéz és megbízhatatlan közlekedési viszonyok miatt már a római korban is a Mosoni Duna-ág mentén épültek fel a katonai táborok (Arrabona/Győr — Quadrata/Lébény — Ad Flexum/Magyaróvár). (4. ábra) Vitatott kérdés az is, vajon milyen települési viszonyokat talál Károly a Rába torkolatvidékén, a mai Győr, esedeg Gönyű tájékán. Bár Arrabona/Győr nevét sehol nem említik a hadjáratról beszámoló források, azért még Gönyű környéke helyett a stratégiailag sokkal fontosabb Győr lehet Károly hadjáratának legkeletibb pontja — még ha előőrsei el is jutnak Gönyű környékéig, vagy még tovább is. Főleg a régibb szakirodalom kedvelt tézise, hogy az egyik avar hring, sőt a kagán székhelye állt Győrben (ezekről összefoglalóan Szőke 1959,83.; Szőke 1960,61-63. és Váczy 1971,54.), valójában azonban a Győr-Káptalandombon álló késő római castellum romos maradványain 40 és az azt körülfolyó Rába mocsaras árterén, továbbá a Győr-Téglavető dűlőben (Fettich-Nemeskéri 1943; Tomka 1971.) temetkező faluközösség házain kívül aligha talál mást Károly és serege. 41 A Rába torkolatvidékéig érve Károly király „néhány napos", valójában legalább egy hétig, tíz napig tartó pihenő után — látszólag váratlanul — a visszafordulás mellett dönt. Egyes szerzők szerint a rossz időjárás, a közelgő tél (november közepe táján járunk már ekkor — Cs. Sós 1973, 7.), kényszeríti erre, valósabb ok azonban, hogy addigra már a király seregrészében a lovak nagy része valamely ragály miatt elpusztul. Károly serege tehát Savaria/Szombathely felé, az északi seregszárny pedig per Beehaimos 42 tér vissza hazájába, anélkül hogy — kihasználva a frank sereg egyre fokozódó nehézségeit — az avarok egyszer is rájuk támadnának. Cs. Sós szerint a visszatérő Károly előbb Mursella/Mórichidánál, majd Bassiana/Sárvárnál kel át a Rábán, hogy Savaria/Szombathelyt elérje, és onnan Scarbantia/Sopron felé fordulva térjen vissza a Duna melletti római útra. (Cs. Sós 1973, 6, Abb. 1.) Károly az elindulástól számított 52 nappal később újra az Ennsnél van. Tóth Endre és Kiss Gábor az útszakaszokat összeadva kiszámolta, hogy Károly serege összesen 464 mérföldet, azaz 685 km-t tett meg, az ötvenkét nap alatt tehát átlagban napi 13 km-t. (Kiss-Tóth-Zágorhidi Czigány 1998, 85., 265.) Számításba véve, hogy a terjes táv egy esetleges Scarbantia/Sopron felé kerüléssel még valamivel 504
